Meg kell szabályozni a nagy technológiai cégeket?

2017. október 04. - Danube Institute

tech.jpg

A tech óriásvállalatok szabályozásának kérdéseire próbál választ adni Rana Foroohar a Financial Timesban megjelent cikkében. Szerinte a legerősebb vállalatoknak lehetősége nyílik arra,  hogy korlátozzák a nekik nem tetsző tartalmat előállító személyek, csoportok szólásszabadságát.

Az internet lakossági felhasználásának hőskorában az érdekelt cégek úton-útfélen hangoztatták, hogy leginkább egy város piacterére hasonlítottak – információs csatornát szolgáltattak, de nem voltak felelősek az ezen áramló gondolatokért.

Mára viszont a legnagyobb cégek, mint például a Facebook és a Google  minden mozdulatunk figyelésén túl egyre aktívabban szabályozzák az internet tartalmát. „Elég a Facebook, Google, GoDaddy és PayPal által a charlottesville-i etnikai  feszültségek után blokkolt vagy letiltott jobboldali gyűlöletcsoportokra gondolnunk” – írja a szerző.

Miközben az intézkedések ellen és mellett is sokan érveltek, a szerző szerint egy fontos üzleti problémán sikerült átsiklani, mégpedig azon, hogy egyes cégek eldönthetik, hogy ki milyen mértékben fér hozzá az internethez. Ennek ellenére ezek a cégek az Egyesült Államokban továbbra is élvezik azoknak a törvényeknek az  előnyeit, amelyek különlegesen kezelik őket és megkönnyítik az olyan jogi akadályok megkerülését, amelyekkel a gazdaság összes többi területén kénytelenek szembesülni  a cégek. Foroohar szerint „ez több milliárd dollárnyi támogatást jelent a világ legerősebb iparágának”.

A fent említett törvények közül a legfontosabb a tisztességes kommunikációról szóló amerikai törvény 230. cikkelye, amely minden felelősség alól felmenti a technológiai cégeket – már ami a felhasználóik által elkövetett kihágások döntő többségét illeti. Az utóbbi években az iparág rengeteg pénzt és energiát ölt abba, hogy megtarthassa a 230. cikkelyt, amely egyfajta szabadulókártyát jelent a számára.

A törvénynek ezt a részét azonban befolyásos politikusok támadják, augusztusban egy republikánus és demokrata szenátorokból álló csoport javasolta, hogy a 230. cikkely alól képezzenek kivételt azok az oldalak, amelyek szexkereskedelemmel foglalkoznak. A javaslat mögé úgy tűnik, hogy mindenki képes  beállni – kivéve a legnagyobb technológiai cégeket és lobbicsoportjaikat, akik attól félnek, hogy a törvény „egy jogi problémákkal teli Pandora szelencéjét nyithatja ki.” A törvénymódosító javaslat előkészítésébe a szenátorok próbálták bevonni a techcégeket, de az egyik előterjesztő irodája szerint „semmi konstruktív visszajelzést nem kaptunk”. A cégek szerint azért, mert a 230. cikkely bármilyen módosítása elfogadhatatlan, ezért alternatív megoldásként szigorúbb büntetőjogot javasoltak.

A nagy technológiai cégek mindezek ellenére felismerték a logikai ellentmondást az online tevékenységek cenzúrázása és önmaguk piactérként bemutatása között. Az iparágnak se lehetősége, se joga nincsen arra, hogy továbbra is önmagát szabályozza. „Egy olyan világban, ahol a nagy techcégek szíthatják, de ki is olthatják a  gyűlöletbeszéd és az álhírek lángjait, egyértelmű, hogy az internet alapvetően más hely, mint 1996-ban volt – amelynek teljesen más szabályok is kellenek” – írja Foroohar.

Az új szabályozás mikéntjéről egyre hevesebb viták várhatóak a szerző szerint. Az egyik szakértő olyan módosítást javasolt, amely „csak addig mentesíti a szolgáltatókat a felhasználók kihágásaiért viselendő felelősség alól, ameddig azok tényleg csak passzív információs csatornaként funkcionáltak”.

Szemlézte: Ujvári Márton