Danube Institute Blog

Beletrappolt Trump a kínai-tajvani kapcsolatokba

2016. december 05. - Danube Institute

kina_tajvan_trump.jpg

December 2-án Tajvan januárban megválasztott első női elnöke, Tsai Ing-wen történelmi jelentőségű telefonhívás során gratulált Donald J Trumpnak a megválasztásához, majd gazdasági, politikai és biztonsági együttműködésükről is szó esett.

A telefonhívás a két állam (leendő) vezetőinek első hivatalos érintkezését jelenti az 1979-es diplomáciai kapcsolatbontás óta. Az eset egy régóta fennálló alapelvet sértett, megannyi apróbb malőrrel színezve a képet. Amennyiben Kína jóindulata fontos, az Egyesült Államok elnöke nem folytathat beszélgetést Tajvan vezetőivel, még a Tajvanra való utalás is rendkívül kényes a Népköztársaság kormányzata.

Itt Trump egyes nézetek szerint azonnal egy hatalmas hibát követett el, ezt tetőzve pedig a Twitteren vágott vissza az őt kritikával illetőknek. Alapvetően a kapcsolat felvétele egy rendhagyó lépés. A twitteren elsőként leszögezte, hogy a telefonhívást a tajvani elnök kezdeményezte – szemben a Peking által preferált „elnök Tajvanon” kifejezéssel; másodjára pedig arra az ellentmondásos helyzetre hívta fel a figyelmet, hogy amíg a kommunikáció nem szokás a két állam vezetői között, addig a létező fegyverkereskedelem továbbra sem vitatott kérdés – ami nem teljesen igaz, csupán elnézően jár el a kínai fél.

Egy nyilatkozatban Trump kampánycsapata megerősítette a beszélgetést, eszerint a jövőbeni kormányzásról alkotott nézeteik és ötleteik egymással való megosztása, a gazdasági fejlődés és a nemzetvédelem megerősítése, valamint a két állam közötti együttműködés megerősítése volt a téma.

Ahogyan az várható volt, a reakciók nem maradtak el. A Kínai Népköztársaság külügyminisztere, Wang Yi az elsők között értékelte az esetet. Peking hivatalos álláspontja, hogy a telefonhívás jelentősége messze nem akkora, mint azt gondolni kellene. Szerintük ez csupán a tajvaniak szánalmas trükkjeinek egyike, amely nem fogja elérni az „Egy Kína” elvet megkérdőjelezését.

A megválasztott amerikai elnök kapcsolatfelvételét csupán külpolitikai tapasztalatlanságának és nem szándékos provokációnak tudják be; valamint remélik, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az „Egy Kína” elv felé. Ettől függetlenül benyújtottak az Egyesült Államok kormányának egy hivatalos panaszt az üggyel kapcsolatban, amelyben sürgetik a tajvani eset körültekintő és bölcs megoldását. Az esetet elbagatellizálók oldalát erősítik Trump támogatói és tanácsadói is, akik Kína visszafogott reakcióját a helyzet helyén kezeléseként értékelik. Azonban ezt a lépést követően elvárható lett volna egy hivatalos nyilatkozat az „Egy Kína” elv tiszteletben tartásáról, amely még várat magára.

Ezzel szemben sorakozott fel egy meglehetősen hosszú szakértői lista, akik mind a kapcsolatok romlását vizionálják az incidenst követően. Amiben ezek a vélemények általánosságban megegyeznek, az az, hogy a konszolidált kínai reakció mögött a mélyben hatalmas lökéshullámok futnak végig a vezetőség soraiban. Számukra ez egy provokatív Tajvan-politika eljövetelét valószínűsíti. Eddig kifejezetten rózsás képet alkotott a kínai állami televízió a beiktatandó elnökről, kiemelve a pragmatikus, üzlet-orientált személyét, aki ideológiától mentesen remek partnernek bizonyulhat a Kínai Népköztársaság számára. A tajvanos akciójával Trump elérte, hogy a kínai kormányzat olyannak lássa külpolitikájában is, mint amit már korábban mutatott magából: provokatív, szándékosan sértő, és fittyet hány minden óvatosan megmunkált protokolláris előírásra. Ha egyvalamiben egyetért minden Kína-szakértő, az az, hogy Peking rendkívül érzékeny a stabilitásra és a kiszámíthatóságra.

Tajvan kérdése ráadásul Peking külkapcsolatainak központi eleme, nemzeti érdeket sért ennek felbolygatása. Az „Egy Kína” elv elismerése az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok talpköve. Ennek a kérdésnek egyáltalán a szóba kerülése is bizalmatlanságot szülhet és az Egyesült Államokhoz való viszony újragondolását eredményezheti. John Delury, a Szöuli Yonsei Egyetem Kelet-Ázsia szakértője szerint a visszafogott reakció nem jelenti azt, hogy nincs valódi harag Pekingben. Nem szabad a Trump-adminisztrációnak azt hinnie, hogy megúszhatja, esetleg újra megteheti ezt Kínával a kapcsolatok romlása nélkül. Lehetetlen előre látni, hogy egy egyszerű politikai baki vagy egy szándékos irányváltás első lépése történt, azonban komoly aggodalomra ad okot a pekingi vezetőségnek, hogy Trump több olyan tanácsadóval is körülvette magát, akik évek óta a Tajvannal való kapcsolatok szorosabbra fűzését szorgalmazzák.

A Sanghaji Fudan Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, Shen Dingli szerint a december másodikai kapcsolatfelvétel még önmagában nem fogja megrengetni az USA – Kína kapcsolatok, mivel Trump magánemberként fogadta a hívást. Amennyiben ezt beiktatott elnökként tenné Trump – elmondása szerint –, ő maga teljes mértékben megszakítaná a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államokkal; ezt követően olyan, Kína kezében levő, ütőkártyákat sorolt fel, amelyekkel komoly csapást mérhet az USA külpolitikai érvényesülésére. Ilyen Észak-Korea kordában tartása, Irán visszaterelése a nemzetközi közösségbe vagy a klímaváltozás megfékezése, melyeknél mind szükség van egyfajta konszenzusra a két világhatalom között. A „hivatalos” nyilatkozatokat most közzétették, január 20-ától viszont bizonyosan tisztább képet fogunk látni az USA – Kína kapcsolatok jövőjéről.

Szemlézte: Molnár Gergő

süti beállítások módosítása