Mit kezd Trumppal Latin-Amerika?

2016. november 18. - Danube Institute

kozep_amerika.jpg

Donald J. Trump megválasztásával egy új korszak köszönthet be az Amerikai Egyesült Államokban. Az amerikai kontinens többi országa nincsen ettől elragadtatva.

Mexikó és más latin-amerikai országok egyre komolyabb fenyegetésként értékelik az amerikai elnökválasztást követő eseménysorozatot az Egyesült Államokban tartózkodó állampolgáraik számára. Mexikó külügyminisztériuma november 16-án bejelentette: magasabb szintű védelmet és támogatást terveznek nyújtani az Egyesült Államokban tartózkodó mexikói állampolgárok számára, valamint nyugalomra intik őket. A nyilatkozatot az USA egyre növekvő belső feszültségeire, a Donald Trump elnökségével megvalósulni látszó kampányígéretek hadára, valamint a korábban említett elkövetkezendő elnökkel hivatalba lépő új kabinet lehetséges tagjaira adott válaszként lehet csupán értelmezni. A „Veletek vagyunk” című − a mexikói külügyminisztérium által közzétett videóban egy 11 pontos terv szerepel, amely a mexikói állampolgárok pontos tájékoztatását szolgálja. 

Azonban nem csupán Mexikó tett lépéseket a fokozódó helyzetre adott válaszként. Közép-amerikai országok egy csoportja  El Salvador, Guatemala és Honduras közös sajtónyilatkozatot adott ki, melyben a Trump-adminisztráció számukra kedvezőtlen fordulatot is vehető migrációs politikájával szemben állnak ki, valamint egy Mexikóval való együttműködést sem zárnának ki.

Hogy ennek mi a jelentősége? A kisebb közép-amerikai országok polgárai már nagyobb számban élnek az Egyesült Államokban, mint maga Mexikó; abból az állítólagos 3 millió bevándorlóból pedig, amit Trump megválasztott elnök deportálni kíván, jelentős mennyiségű embertömeget kellene visszaintegrálniuk a jelenleg is a szakadék szélén álló gazdaságukba és ugyancsak megtépázott társadalmukba. Ráadásul ezeknek az embereknek a nagy része pontosan azok elől a tényezők elől menekült az Egyesült Államokba, amelyeket államaik a mai napig képtelenek voltak leküzdeni. Magas fokú munkanélküliség, elképesztő mértékű bűnözési ráta, és állami korrupció által hátráltatott közigazgatás várja az akaratuk ellenére hazaérkezőket.

A jelenlegi tendencia szerint azonban akkor sem járnának jobban, amennyiben az Egyesült Államokban tudnak maradni. Az Egyesült Államokban jelenleg olyan folyamatok szemtanúi lehetünk, amire 2015 beköszönte előtt senki sem számított igazán. Lehetséges, hogy a deportálásra jutó személyek egyszerűen jobban járnak, ha visszatérnek a hazájukba?

Szemlézte: Molnár Gergő