Választások elé néz Ausztrália

2016. május 12. - Danube Institute

canberra1.jpg

Ausztrália történelmének egyik leghosszabb kampányidőszakának nézhet elébe, miután vasárnap a törvényhozás mindkét kamarájának feloszlatása után július másodikára írta ki a szövetségi választásokat a főkormányzó. A kampányt valószínűleg a gazdaság, az oktatás és az egészségügy kérdései dominálják majd, továbbá az esetleges koalíciós tárgyalások körvonalai is kibontakozni látszódnak.

Maratoni kampányidőszak

Sir Peter Cosgrove főkormányzó, a brit uralkodó képviselője a Malcolm Turnbull vezette kormány által benyújtott törvénytervezet második visszautasítását követően feloszlatta az ausztrál parlamentet, és július 2-ára előrehozott választásokat írt ki (a javaslat Szenátus általi visszaküldéséről, és a double dissolution intézményéről itt számoltunk be korábban). Az ausztrál miniszterelnök vasárnap úgy nyilatkozott, „a főkormányzó elfogadva a tanácsomat, feloszlatta a parlamentet és kiírta a választásokat”, írja a BBC.

Mivel mindkét ház feloszlatásra került, az alsóházban 150 helyért, a felsőházban pedig 76 képviselői mandátumért folynak a választási küzdelmek. 1987 óta nem volt ilyen eseményre példa, és az 1969-es 66 napig tartó kampányidőszak után a mostani a leghosszabb (56 nap). Elemzők úgy vélik, hogy a majdnem kéthónapos kampánysorozatot a gazdasági kérdések mellett az egészségügy és az oktatás fogja meghatározni. A kormányfő a minap úgy nyilatkozott, az ország válaszút elé érkezett, ahol döntenie kell, hogy a nemzetgazdaság növekedése mellett kötelezi el magát, vagy „visszatér a Labor párthoz, a magasabb adókhoz, magasabb költekezéshez”.

A Munkáspárt (Labor) vezetője, Bill Shorten egy pedagógus szakszervezeti gyűlésen azt mondta, hogy az oktatást helyezi a középpontba a választásokon. Hozzátette, „biztosra megyünk abban, hogy minden ausztrál tanár megkapja az elismerést és támogatást ahhoz, amit tesz”.

Formálódó koalíció(k)?

Egy lehetséges zöld-liberális egyezményről szóló hírek megjelenését követően a Munkáspárt azzal vádolta a zöldeket, hogy aláássák a két párt közötti egyezményt abból a célból, hogy elvegyék a melbourne-i mandátumot. A Zöld párt vezetője, Richard Di Nale azt mondta, nem volt semmilyen egyezmény a kormányzó liberálisokkal, azonban helyi képviselők esetlegesen tarthattak megbeszéléseket. Malcolm Turnbull is visszautasította a vádakat, ellenben nem zárja ki a választások után a zöldekkel való együttműködést.

A jelenleg egyedüli képviselője a Zöld pártnak, Adam Bandt nyilatkozatában kifejtette, hogy pártja nyitott volna egy liberális-zöld koalíciós megállapodásra, amennyiben a júliusi választások eredményeként egyik párt sem szerez abszolút többséget, írja az ABC. Hozzátette, reméli, hogy pártjának több képviselője tud majd csatlakozni hozzá az alsóházban, és erre nagy esélyt lát. Azonban a zöldek a Munkáspárttal szívesebben alakítanának koalíciós kormányt, miután a klímaváltozás és a megújuló energiaforrások a tárgyalások folyamán elsődleges helyen szerepelnének.

Turnbull nem zárkózik el a zöldekkel való együttműködés lehetőségétől, valamint egy kisebbségi kormány-megállapodást sem támadna a jelenlegi koalíció, tette hozzá. Azonban úgy véli, egy ilyen kormány működése szörnyű következményekhez, továbbá magasabb adókhoz és a határellenőrzés enyhítéséhez vezethet.

A Munkáspárt vezetője úgy látja, pártjának megvan az esélye, hogy egyedül is többségi kormányt tudjon alakítani. A 2010-es választási eredményeket, majd a megalakuló zöld-munkáspárti koalíciós kormány munkáját elemezve Bill Shorten és több tisztségviselő a pártban legszívesebben elhatárolódna egy hasonló felállástól.

Azonban az 56 napos „maratoni” kampányidőszak még csak most kezdődött, az egyes pártok támogatottsága, és ezáltal az erőviszonyok valamint a koalíciós kényszerek szükségessége még nagymértékben változhatnak.

Árpási Botond