Az Egyesült Államok és Irán közötti viszony 2026 elején ismét a fegyveres konfrontáció és a diplomáciai megállapodás határán mozog, miközben a Perzsa-öböl térségében látható amerikai katonai jelenlét és Irán belpolitikai válsága komoly nemzetközi feszültséget generál. Maszúd Peszeskján, Irán elnöke az elmúlt napokban jelezte, hogy kész újra tárgyalóasztalhoz ülni az amerikai féllel.
Az elmúlt hetekben Minneapolisban és részben szélesebb körben, Minnesotában kiéleződött a helyzet az ICE (U.S. Immigration and Customs Enforcement) szövetségi bevándorlási hatóság erőteljes jelenléte miatt.
Bő egy hónapja Izrael a világon elsőként elismerte Szomáliföld függetlenségét, teljes diplomáciai kapcsolatok létesítése mellett. A zsidó állam lépése nem veszélytelen és a térségben igen nagy port kavart, azonban a terület stratégiai fekvése miatt akár jelentős előnyöket is hozhat Jeruzsálem számára.
Csaknem két évtizednyi, sokszor akadozó tárgyalás után India és az Európai Unió megállapodott egy átfogó kereskedelmi egyezmény főbb elemeiről. A döntést felgyorsította Washington vámfenyegetése, amely mindkét felet kompromisszumra ösztönözte. Az egyezség elviekben javítja a piacra jutást egy 180 milliárd eurós kereskedelmi kapcsolatban, ám a feltételek részletei alapján az alku rövid távon inkább Brüsszel számára tűnik kedvezőnek.
A davosi Világgazdasági Fórum idei felszólalásai arról árulkodtak, hogy az európai politikai elit kezd kilépni a stratégiai önáltatás korszakából. A kérdés immár nem az, hogy Európa milyen szerepet szeretne játszani az átalakuló világrendben, hanem az, hogy képes-e egyáltalán meghatározó szereplő maradni?
A 2026-os davosi Világgazdasági Fórum egyik legvitatottabb és legtöbbet idézett momentumát Donald Trump amerikai elnök beszéde adta, amelynek középpontjában az általa kezdeményezett Béketanács („Board of Peace”) megalakulása állt. Trump a szónoklat elején hangsúlyozta, hogy szerinte a világ „gazdagabb, biztonságosabb és békésebb”, mint egy évvel korábban, és ezt a lendületet szerette volna átültetni az új testületbe, amelyet a gázai fegyvernyugvás megerősítésére és a konfliktusok kezelésére hoztak létre.
Donald Trump davosi beszéde az USA-val kapcsolatos minden fontos pontot érintett az amerikai gazsasági helyzeten és Venezuelán át Grönlandig. Az amerikai elnök igyekezett az USA-t kedvező színben feltüntetni, és az általa ábrázolt virágzó ország állapotáért saját magát felelőssé tenni.
Donald Trump béketervének második szakaszában háromszintű testület alakul a gázai béke megteremtésére. A cél, hogy minél tartósabb megoldás szülessen, ám már a tervezés szakaszában problémák merülnek fel. A palesztinok helyet akarnak a testületben, lehetőleg a legfelső szinten. Izrael pedig azt kifogásolja, hogy egyáltalán szóba került egy független gázai állam.
Immár harmadik éve húzódik Szudán legutóbbi polgárháborúja, amely őszre az ország történetének egyik legbrutálisabb vérengzését és elismerten a világ legrosszabb humanitárius katasztrófáját eredményezte.
Takaicsi Szanae japán miniszterelnök hivatalba lépését látványos aktivitás kísérte, különösen az elszabaduló infláció megfékezésének ígéretével. Mégis egyik első jelentős döntése, a rizstermelés visszafogását ösztönző politika fenntartása épp azt a problémát mélyíti el, amely elődjét megbuktatta. A rizs ára 2024 óta több mint kétszeresére nőtt, ami komoly politikai és gazdasági kockázatot jelent a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) számára a közelgő előrehozott választások előtt.
Az elmúlt hetekben nemzetközi politikai vitát váltott ki Donald Trump azon nyilatkozata, amely szerint az Egyesült Államok megszerezné a Grönland feletti ellenőrzést. A legfrissebb fejlemények értelmében az amerikai kormányzat február 1-jétől 10 %-os importvámot vezet be több európai országból érkező árura, amelyet június 1-jétől 25 %-ra emelhet, amennyiben nem sikerül megállapodni Grönland jövőjéről. A feszültségek eszkalálódása nyomán Írország külpolitikai mozgástere is szűkülhet.
2026 elején Venezuelában radikális politikai és geopolitikai fordulat zajlott le, amely alaposan megváltoztatta az ország belső viszonyait és nemzetközi kapcsolatait.
Egy ICE-ügynök halálos lövést adott le egy nőre, aki feleségével együtt akadályozta az ügynökök intézkedését. Az eset mind demokrata, mind republikánus oldalon nagy port kavart. A Renee Nicole Good halála körüli sajtóvisszhang jól mutatja, milyen feszült az USA helyzete a migrációval kapcsolatban.
Miközben január 8-a óta Iránban a rezsim a teljes digitális sötétség leple alatt számol le a diktatúra ellen tüntetők tömegeivel, az emberi jogok kapcsán egyébként olyan hangos baloldal és a palesztin-párti felszólalók mély hallgatása kegyetlen kettős mércéről árulkodik.
Bár Dánia következetesen hangsúlyozza, hogy Grönland nem eladó, Donald Trump amerikai elnök és csapata továbbra is egy esetleges „vásárlás” lehetőségéről beszél. A felvetés azonban nemcsak politikailag érzékeny, hanem gazdasági és jogi szempontból is nehezen értelmezhető, hiszen egy autonóm terület értékének meghatározása számos megválaszolhatatlan kérdést vet fel.
Évek óta nem látott tüntetéshullám zajlik Iránban, amelyet közvetlenül az elszabadult infláció és az egyre romló életszínvonal váltott ki. A tömeges megmozdulások ugyanakkor a vallási vezetés iránti, jóval mélyebb elégedetlenségre is rámutatnak. Az Egyesült Államok és Izrael eközben már egy esetleges amerikai katonai beavatkozás lehetőségeiről egyeztetett.
Az új amerikai Nemzetbiztonsági Stratégia világos irányváltást jelez az Egyesült Államok geopolitikai gondolkodásában. Miközben a dokumentum jelentős figyelmet szentel Kínának, Oroszországnak és a felemelkedő közel-keleti hatalmaknak, különösen borúlátó képet fest az Európai Unió jövőjéről, ugyanis gazdasági és civilizációs hanyatlásra figyelmeztet az öreg kontinensen.
A magyar fürdőkultúra Budapest egyik legfontosabb értéke, de ma már nem magától értetődő, hogy fennmarad. Bezárások, forráshiány és túlzsúfoltság jelzik, a fürdők városa lassan kifogy a fürdőiből. Egy átfogó stratégia és a turizmus elsőbbsége helyetti valódi fürdőkultúra kell, hogy Budapest megmaradhasson a fürdők városa.
Az amerikai jegybank 2025 decemberében 25 bázispontos (0.25%-os) kamatcsökkentésről döntött, amellyel a jegybanki alapkamat célsávja tovább mérséklődött. A lépés önmagában nem okozott meglepetést, hiszen a piacok túlnyomó többsége erre számított, és a döntés illeszkedik abba a lazítási ciklusba, amelyet a FED az év során már többször is megkezdett. Mégis, a döntés körülményei és hangulata sokkal többet árulnak el az amerikai gazdaság állapotáról, mint maga a 0,25 százalékpontos csökkenés.
Az elmúlt év biztonságpolitikai dimenziójában bekövetkezett változások régóta nem látott kihívásokat, problémákat és megoldásra váró helyzeteket állítottak Európa elé. A 2025-ös év során több globális és regionális szintű esemény hatására Európa biztonsági környezete átalakult. Felerősödtek a fegyveres konfliktusok és az államok közötti háborúk, miközben civil konfliktusok és etnikai összecsapások is tomboltak. Ezekre láthatunk példát a szomszédos orosz-ukrán háborúval, az afrikai kontinens etnikai konfliktusaival vagy a Közel-Kelet tartós válságával. Mindeközben olyan újonnan megjelenő fenyegetések következnek be, amelyek tágítják a kontinens biztonsági kihívásait, rámutatva arra, hogy Európa számára a béke (és ezzel a stabilitás) fenntartása soha nem volt ennyire összetett feladat.
A 2026 januárjában indított venezuelai amerikai katonai művelet, és Nicolás Maduro elmozdítása a fősodratú médiaértelmezésekben a demokrácia helyreállításának és a jogállami rend visszaállításának aktusaként jelenik meg. A „karibi Hostomelként” is emlegetett beavatkozás azonban a felszín alatt sokkal mélyebb, realista geopolitikai és gazdasági mozgatórugókkal rendelkezik.
Az Egyesült Államok január 3-án hajnalban katonai művelet során elfogta Venezuela elnökét, Nicolás Madurót, lezárva a Donald Trump adminisztrációja által hónapok óta folytatott nyomásgyakorlást. Az akció nemzetközi visszhangot váltott ki, és azonnal felvetette a kérdést: milyen jogi alapon hajthat végre Washington fegyveres beavatkozást egy szuverén állam vezetőjének elfogására?
Az új Trump Accounts program, amelyet Trump 2025 decemberében jelentett be, ambiciózus és vitákat gerjesztő próbálkozás arra, hogy már születéskor megteremtse a gyerekek pénzügyi jövőjének alapját.
Az elmúlt évek gazdasági nehézségei, az egyenlőtlenség növekedése, a közszolgáltatások válságos állapota és a fiatal generációk megélhetési helyzetének romlása egy olyan helyzetet teremtett, amelyben a vagyonadó témája mainstream vitává vált az utóbbi években a nyugati világban. Azonban a szupergazdagok megadóztatása nem csak ideológiai kérdés, komoly fiskális politikai eszköz is lehet a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében.
Nawrocki júniusi elnöki győzelme Lengyelországban és Andrej Babiš decemberi visszatérése a prágai kormányfői székbe újra felélesztette a „V4-reneszánsz” narratíváját. Az esztergomi csúcstalálkozó azonban nem hozott nagy eredményt, az pedig még mindig kérdés, hogy lesz-e ismét közös politikai akarat?
Ausztráliában decembertől kitiltották a tizenhat évnél fiatalabbakat a legnagyobb közösségi média oldalakról. Az intézkedés célja, hogy a kiskorú felhasználók ne találkozzanak nekik nem való tartalmakkal. Az érintett közösségi oldalak a YouTube, Twitch, Facebook, Instagram, Threads, X, Kick, Snapchat, Reddit és TikTok.
A különböző vallások európai helyzete sokszor társadalmi kihívásokat vet fel. A közösségekkel kapcsolatos diskurzusokban gyakran jelenik meg a félelem, az ismeretlenségből fakadó bizonytalanság, az elutasítás különböző formái, valamint az idegenként érzékelt kulturális szemlélet. A társadalmi előítéletek és a diszkrimináció sok esetben meghatározzák azt a keretet, amelyben eltérő vallási identitásokról és azok fizikai megjelenéséről beszélünk.
A Bondi Beach-en történt hanukai mészárlás mélyen megrázta Ausztráliát és világszerte megkérdőjelezte a zsidó közösségek biztonságát a növekvő antiszemitizmussal szemben.
Miközben a világ figyelme a fegyveres konfliktusokra összpontosul, a Karib-tengeren csendben zajlik a nemzetközi jogrendszer átírása. Az Egyesült Államok legújabb hajólefoglalása éles megvilágításba helyezi a „szabályalapú rend” ellentmondásait: hol húzódik a határ a legitim jogérvényesítés és a geopolitikai erődemonstráció között, ha egy állam a saját belső törvényeit kiterjeszti a nemzetközi vizekre?
Az elmúlt hetek eseményei újra ráirányították a figyelmet a kínai–japán konfliktus egyre fokozódó intenzitására. Néhány héttel ezelőtti elemzésünkben áttekintettük a két ország történelmi ellentéteit, a Kelet-kínai-tengeren kialakult vitákat, valamint a szigetek feletti ellenőrzés kérdését. Azóta a helyzet tovább éleződött és a feszültséget már a világpolitika meghatározó szereplői – az Egyesült Államok és Oroszország – is aktívan követik.
