Pakisztán és Szaúd-Arábia szeptember közepén aláírt védelmi megállapodása új dimenziót nyithat a Közel-Kelet és Dél-Ázsia geopolitikájában. Az egyezmény kölcsönös biztonsági garanciákat rögzít, amelyek túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatokon, és potenciálisan befolyásolhatják a nukleáris elrettentés egyensúlyát a régióban. A kérdés az, hogy a megállapodás inkább stabilizáló tényezőként, vagy épp új konfliktusforrásként jelenik meg a nemzetközi politikában?

A Hamász példátlan, több mint 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadásának kétéves évfordulójával egyidőben az érintett vezetők Egyiptomban tárgyalnak a mészárlás nyomában kibontakozó véres háborús helyzet rendezése érdekében. Így két rendkívül hosszú év után arra is reális esély van, hogy végre, egyetlen fázisban elengedjék a még fogvatartott 48 élő és halott izraeli túszt. Ez alapvető változást jelenthet az izraeli-palesztin konfliktus jelenlegi szakaszában, a hosszabb távú békéhez azonban még számos kérdés vár válaszra.

Az Egyesült Államok energiaügyi politikája 2025 őszén új fordulóponthoz érkezett, amikor a kormányzat bejelentette: 625 millió dollárt fordít a széntüzelésű erőművek korszerűsítésére és egy részük újbóli üzembe helyezésére.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke a versenyképességről szóló, mérföldkőnek számító jelentésének egyéves évfordulóján nyers értékelést adott annak végrehajtásáról. Miszerint Európa túl lassan halad, az országok blokkolják a változásokat és a világ nem fog várni - de kevésbé volt elítélő, mint korábban.

2025 augusztus végén több mint 680 könyvet távolított el a tálib vezetés az afgán felsőoktatásból, amely listán 140, nők által írt mű is szerepel. Az intézkedés egy nagyobb szigorítás része, amelynek keretében az emberi jogok és a szexuális zaklatás témáinak oktatását is betiltották.

A jemeni Tarim városában nemrég buldózerek döntötték romba Abdul Rahman Bin Sheikh al-Kaf egykori sártéglából emelt palotáját. A látvány sokkolta a helyieket: generációk emlékei, építészeti mesterművek váltak törmelékké percek alatt.

Elon Musk napjainkra az űripar és űrtechnológia egyik legmeghatározóbb szereplőjévé vált.

Szeptember közepén Izrael átfogó szárazföldi támadást indított Gázavárosban a Hamász ellen, hogy felszámolja a szervezet katonai erejét és visszaszerezze a város feletti ellenőrzést. A hadsereg hónapokon át tartó ostromra készül: a harc nemcsak a város utcáin, hanem az alagutakban és a civil lakosság közé ékelődve zajlik majd, ami a katonai műveletek mellett komoly humanitárius és politikai dilemmákat is felvet.

Több évtizedes hatalomra jutása óta Ali Hámenei Ajatollah, Irán vezetője regionális erőket és rakéta arzenált épített ki a Közel-Keleten, hogy az Izrael által végrehajtott támadásokat visszatartsa. Azonban, meggyengült szövetségesei és Izrael légi fölénye kevés lehetőséget hagy Irán vezetőjének, aki saját és rezsimje túléléséért küzd.

Szeptember 15-én vette kezdetét a Freedom Edge 25, a dél-koreai, japán és amerikai haderők közös hadgyakorlata, amely minden eddiginél látványosabban jelzi a három ország szoros stratégiai összefonódását az indo–csendes-óceáni térségben.

Az elmúlt évtizedben egyre erősebben látszik, hogy a nők és férfiak politikai preferenciái eltérő irányba mozdulnak. Ez a jelenség az úgynevezett gender gap, amely legerősebben az Amerikai Egyesült Államokban van jelen, azonban ma már hasonló tendenciák mutatkoznak Európa vagy Ázsia egyes országaiban is. A legjelentősebb eltérés pedig egyértelműen a Z generáció körében van, ahol a lányok balra, a fiúk ugyanakkor inkább jobbra tolódnak a politikai palettán.

Charlie Kirk, a konzervatív ifjúsági mozgalom egyik legismertebb alakja merénylet áldozata lett. A nyomozás jelenlegi állása szerint a gyanúsított egyedül cselekedett, és DNS-nyomok kötik a helyszínen talált fegyverhez és eszközökhöz.

Szeptember 3-án Florida tisztifőorvosa, Dr. Joseph Ladapo bejelentett egy tervezetet, amely a kötelező oltások eltörlését célozza. Egy nappal később Ron DeSantis, az állam republikánus kormányzója tovább fokozta a helyzetet azzal, hogy kijelentette: megszüntethetik az általános iskolások számára előírt kötelező védőoltásokat.

Több mint két év hallgatás után Etiópia idén júliusban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában megszállással és jogsértésekkel vádolta Eritreát Tigrében. Az eritreai hadsereg a 2020–2022-es háborúban Etiópia oldalán harcolt, de nem vonult ki teljesen a területről. A 2022-es pretoriai békemegállapodás véget vetett a harcnak, viszont elmérgesítette a két ország viszonyát, és azóta számos vállalás függőben maradt.

Nepál történelmi válság küszöbén áll: a Z generációs fiatalok által szervezett tüntetések a közösségi média betiltása nyomán robbantak ki, de a korrupció, a gazdasági kilátástalanság és a politikai elit fényűző életmódja elleni felkeléssé váltak. A hetek óta tartó tiltakozások a kormány bukásához, több mint 13 ezer fogoly szabadon engedéséhez és halálos áldozatokat követelő összecsapásokhoz vezettek.

Negyven év után darabjaira eshet szét a világ legnagyobb és legidősebb jéghegye, az A23a. Az Antarktisz partjainál olvadó hatalmas jégtömb nem csupán a tengeri ökoszisztémákat és óceáni áramlatokat érinti, hanem arra is emlékeztet, hogy a klímaváltozás hatásai a társadalomra és a gazdaságra is kihathatnak.

A Turning Point USA fiatal alaptójaként a nagyhatású, fiatalokat minden korábbinál nagyobb mértékben elérő konzervatív influenszer, Charlie Kirk meggyilkolása a szólásszabadság és a szabad, akár szélsőségesen eltérő álláspontok közötti vita alapértékébe vetett hitet is megrendítette, tragikus halála azonban több irányban is fordulópontot jelenthet a politikailag mélyen megosztott Egyesült Államok számára.

Augusztus 27-én Donald Trump amerikai elnök Indiára kivetett 50%-os büntető vámja hatályba lépett. India eddig nem megtorlással válaszolt, hanem egy gondosan megtervezett geopolitikai lépéssel jelezte elégedetlenségét az Egyesült Államok felé.

Augusztusban volt a jazidik elleni népirtás tizenegyedik évfordulója. Ezzel párhuzamosan 22 áldozat nemrég megtalált és beazonosított földi maradványait is végső nyugalomra helyezték a közösség ősi szülőföldjén, Irakban. Számos túlélő azonban még mindig hírt vár eltűnt családtagjai felől, miközben a közösség jelentős része azóta is menekülttáborokban várja, hogy hazatérhessen. Mindez emlékeztető, hogy az eltelt évek ellenére a mészárlás okozta sebek és traumák fájdalmasan mélyen meghatározzák a túlélők és a megmaradt közösség mindennapjait.

Ahogy a turisták száma évről évre rekordokat dönt, az olasz városok lakói lassan háttérbe szorulnak saját otthonaikban. A tömegturizmus nemcsak a városképet, hanem a mindennapi életet is gyökeresen átalakítja – megfizethetetlen lakhatás, elszegényedő közösségek és elidegenedett városrészek jelzik a problémát.

Augusztus végén a tunéziai főváros utcáin tízezrek vonultak fel a szakszervezeti és polgári jogok védelmében. Az esemény az elmúlt évek egyik legnagyobb politikai megmozdulásának számít, amely újra felhívja a figyelmet Tunézia törékeny demokráciájára.

A francia Nemzetgyűlés hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta François Bayrou kormányát. Kilenc hónap alatt ez már a második kabinet, amely elbukik, Emmanuel Macron mozgástere pedig egyre szűkül a töredezett parlamentben. A válság idején a befektetők aggódnak, a szélsőséges pártok erősödnek, és Európa egyik legfontosabb állama újabb politikai bizonytalanságba süllyed.

Donald Trump augusztus végén a Truth Social platformon közzétett posztjában vádemelést sürgetett Soros György és fia ellen, a szervezett bűnözés elleni törvényre (RICO Act) hivatkozva. A bejelentés heves vitát váltott ki a Soros-birodalomban és a liberális médiakörökben, ugyanakkor érdemes megvizsgálni, milyen politikai üzenet áll a lépés mögött, és jogilag megalapozott-e a felvetés. 

Ma az európai középosztály egyre nehezebben jut saját otthonhoz, amely probléma gyökere kettős. Egyrészt a pénzügyi szektor befektetői hasítanak ki egyre nagyobb szeletet az európai ingatlanpiacból, ezzel kiszorítva a lakosságot saját városukból. Másrészt, a tömegturizmus gyakorol óriási hatást a városközpontokra, lakások tízezreit kisajátítva.

Szinte csoda lenne, ha túlélné a szeptember 8-i bizalmi szavazást a jelenlegi miniszterelnök, François Bayrou. Bukása azonban nem oldaná meg a francia belpolitikában eluralkodott kínzó patthelyzet, sőt, további bizonytalanságba sodorhatja a súlyosan eladósodott országot.

Guyana 2025-ben az egyetlen olyan ország a világ 186 vizsgált állama közül, amely képes biztosítani lakossága élelmiszer-önellátását a 7 alapvető élelmiszercsoport (gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, hal, hús, növényi alapú fehérje és keményítőtartalmú alapvető élelmiszerek) mindegyikében.

Szíria Bassár el-Aszad elnök bukása óta először tart parlamenti választásokat szeptemberben. Az új parlamentben kétszáztíz képviselői hely van, ebből hetvenet Ahmed al-Sharaa, Szíria új, ideiglenes elnöke fog kinevezni. A maradék száznegyven székről helyi választási bizottságok döntenek majd.

Egyre nő a száma azoknak az embereknek akik nem csak, hogy AI-t használnak, de igazi barátként tekintenek egy chatbot-ra. Ez új módokon befolyásolhatja az emberi interakciókat, a szakértők figyelmeztetnek, hogy a szabályozó hatóságoknak nem szabad megismételniük a közösségi médiával elkövetett hibát. 

Augusztus 20-án, az IDF (Izraeli Védelmi Erők) bejelentette a Gázaváros teljes körű bevételére irányuló offenzíva megkezdését. A műveletet azzal indokolta, hogy a város a Hamasz terrorszervezet egyik utolsó jelentős erődje. Ezenfelül, elrendelte 60 000 izraeli tartalékos katona bevetését is.

Szeptember 3-án Pekingben katonai parádét rendeznek a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. Az eseményen Hszi Csin-ping kínai elnök oldalán Oroszország, Észak-Korea, Irán és Mianmar vezetői foglalnak helyet. A felvonulás egyértelmű üzenet: a Nyugat által elszigetelni próbált államok közös platformot találnak Kína égisze alatt.