Bár a háború még tart, Ukrajna újjáépítésről már javában folyik a vita. Három kérdés áll a középpontban: ki irányítja, ki fizeti, és milyen szempontok érvényesülnek majd?

2025. november 7-én magyar-amerikai csúcstalálkozóra került sor Washingtonban, ahol Donald Trump és Orbán Viktor a gazdasági, politikai, valamint katonai együttműködés kérdéseiről tárgyaltak. Bár a találkozó megítélése megosztó, annyi bizonyos, hogy a két ország kapcsolata ismét egyfajta kölcsönös pragmatizmusra épül.

A minőségi-és mennyiségi éhezés, valamint alultápláltság veszélye a jelenlegi világban több országot is fenyeget: múlt évben globálisan megközelítőleg 673 millió embert érintett éhezés. Vannak országok, amelyek kifejezetten ki vannak téve ennek a veszélynek, akár belső vagy külső problémák miatt is.

A „durián-diplomácia” fogalma elsőre nevetségesnek tűnhet, pedig egy precíz külpolitikai eszközről van szó: a tüskés gyümölcs köré szervezett gesztusok és kereskedelmi megállapodások jól mintázzák, hogyan fonódik össze a gasztronómia és a geopolitika Délkelet-Ázsiában. A trendet ma Kína uralja a mindennapi kereskedelem és a szimbolikus soft power kettősével.

Orbán Viktor a héten Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, ahol a két vezető a többi között az Egyesült Államok által nemrég bevezetett orosz olajipari szankciókat is megvitatja. A találkozó kulcsfontosságú lehet Magyarország energiapolitikai mozgásterének megőrzése szempontjából, miközben a nemzetközi nyomás Oroszország elszigetelésére tovább nő.

A kormányzati leállás miatt az USA-ban nem jutnak hozzá az élelmiszerjegyeikhez a rászorulók. Mivel a kongresszusnak nem sikerült megszavaznia a költségvetési javaslatot a fiskális év kezdetéig, azaz október 1-ig, a kormányzati szervek nem jutnak pénzhez. Félő, hogy a rászorulók így nem férnek hozzá a különböző segélyekhez.

Több hónapos vámháborút és kereskedelmi ellenségeskedést követően a két világhatalom vezetőjének múlt heti találkozója végül kölcsönösen előnyös megállapodást eredményezett. Trump és Hszi közeledése azonban legfeljebb csendesíti a két ország közötti nagyhatalmi versengést.

Az Észak-ciprusi Török Köztársaságban október 19-én politikai változás következett be: Tufan Erhürman, a Republican Turkish Party (Cumhuriyetçi Türk Partisi, CTP) vezetője, 62,8%-os támogatottsággal megnyerte a választásokat. 

Madagaszkár politikai instabilitása 2025 őszén egy igen gyors és váratlan fordulatot vett: a társadalmi elégedetlenség - különösen a fiatal generáció részéről - olyan súlyúvá vált, hogy végül az ország egyik elit katonai egysége révén bekövetkezett a hatalomátvétel. E fordulat nem csupán egy államfőváltás volt, hanem sokak szerint a társadalmi „tűréshatár” átlépésének jele.

A 2025. október 23–24-én Brüsszelben megrendezett Európai Tanács csúcs az utóbbi évek egyik legösszetettebb és legnagyobb tétű találkozója volt, hiszen az Európai Unió vezetői egyszerre kényszerültek reagálni a háborús, gazdasági és társadalmi kihívásokra.

A perovszkit–szilícium „tandem” napelemek laborrekordjai már 30% fölött járnak, és az első kereskedelmi szállítások is elindultak. Ha az EU gyorsan mozdul – a Net-Zero Industry Act 40%-os 2030-as gyártáscéljára és Draghi versenyképességi diagnózisára építve –, most először évtizedek óta nemcsak szabályozóként, hanem gyártóként is visszajöhet a játékba.

John Bolton, Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen vádat emeltek az Egyesült Államokban, miután a hatóságok szerint titkosított információkat tárolt és osztott meg jogosulatlan személyekkel. Az ügy újabb példája annak, hogy az amerikai politikai elit tagjai között sorozatban merül fel a minősített adatok jogellenes kezelése. 

Donald Trump október közepén jelentette be, hogy Putyin orosz elnökkel újabb csúcstalálkozót tart a háború ügyében, ezúttal Budapesten. A megegyezés Trump és Putyin többórás telefonbeszélgetését követte, Trump pedig már a sajtónak úgy fogalmazott: „egyetértettünk, hogy két héten belül Budapesten találkozunk”.

Donald Trump és Benjamin Netanjahu szeptember végén ismertették az Egyesült Államok által kidolgozott 20 pontos béketervet. Ezt követően október 13-án több mint húsz ország vezetői gyűltek össze békecsúcson az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, ahol aláírták a Fehér Ház által kidolgozott egyezményt.

Kína a 2010-es évek eleje óta foglalkozik repülőgép-hordozók fejlesztésével. Az első lépés a Liaoning (2012) szolgálatba állítása volt, amelyet a Shandong (2017) megépítése követett, jelenleg pedig a legújabb, Fujian (Type 003) típusú repülőgép-hordozó tesztelését végzi.

Az Egyesült Államok által bevezetett, Nvidiát célzó exportkorlátozások kritikus fordulópontot jelentenek a globális technológiai versenyben. Ez a lépés rákényszerítette Kínát, hogy egy sokkal aktívabb, államilag irányított stratégiai tervet valósítson meg, amelynek célja a technológiai szuverenitás megerősítése. A kínai válasz egy három pillérre épülő terv: központi infrastruktúra, hardveres önfenntartás, és rendszerszintű optimalizáció.

A 2025-ben kibontakozó nemzetközi figyelem középpontjába újra Mianmar került – ezúttal nem elsősorban a katonai junta uralma vagy az emberi jogi visszaélések, hanem a ritkaföldfémek miatt, amelyek a modern technológiai és hadiipar számára stratégiai jelentőségűek.

Október elején váratlan gyorsasággal állapodott meg Izrael és a Hamász a gázai tűzszünet első fázisában: fogolycsere, részleges izraeli visszavonulás, humanitárius segítségnyújtás. De miért épp most történt ez meg? Miért nem lépett Donald Trump ilyen erélyesen korábban?

Október elején Emmanuel Macron újra kinevezte Sebastien Lecornu-t miniszterelnöknek, mindössze néhány nappal azután, hogy a kormányfő előzőleg lemondott. Franciaország politikai instabilitása, a miniszterelnökök gyors váltása és a parlamenti patthelyzet mély bizonytalanságot okoz a kormányzásban, a költségvetési tárgyalásokban és a társadalmi reformok végrehajtásában.

Mindenkit megrázott október elején Jane Goodall halálhíre, személyében ugyanis nemcsak egy nemeztközi hírű tudóst, hanem egy környezetvédelem mellett kiálló, hiteles és tömegeket megmozgatni képes véleményformálót is veszített a világ.

Több mint két év Hamász-fogság, véres háború, kínzó kétség és bizonytalanság, ám töretlen reménykedés után az öröm napját jelentette Izrael számára a még húsz életben lévő túsz hazatérése a mostani tűzszünet keretében. Donald Trump, akinek a legnagyobb szerepet tulajdonítják a megállapodás eléréséért, a tartós béke távlatában már az “Új Közel-Kelet történelmi hajnaláról” beszélt, és bár valóban, akár az újrakezdés törékeny pillanata is lehet ez Izrael és Gáza számára, ennek a kilátásai még igen homályosak.

Az Egyesült Államok és a Nicolás Maduro vezette venezuelai rezsim közötti feszültség új, veszélyes szakaszba lépett az elmúlt hónapokban, amikor Washington a "drogellenes háború" retorikáját egyértelmű katonai és jogi eszközzé emelte. 

Az online radikalizáció a 21. század globalizált és digitális világának egyik súlyos biztonsági kockázata.

Dr. Jane Goodall, a primatológia ikonja, 2025. október 1-jei halálával kettős örökséget hagyott hátra: forradalmasította a csimpánzokról alkotott képünket, és a tudományos megértést globális cselekvéssé alakította. Pályafutása megkerülte a bevett akadémiai utat. Támogatója, Louis Leakey szándékosan olyan kutatót keresett, akinek az elméjét "nem torzították el az akkori állatviselkedés-kutatók módszerei". Goodall alapképzési diploma nélkül szerzett PhD-t a Cambridge-i Egyetemen 1965-ben. Az, hogy a csimpánzokat nevekkel látta el, és nem számokként kezelte, empatikus, de kezdetben vitatott megközelítés volt, amely végül megalapozta a gentle disrupter szerepét. 

Ghána a pán-afrikai szolidaritás zászlaja alatt veszi át az USA-ból kitoloncolt bevándorlókat, de közülük már többeket tájékoztatás nélkül továbbdeportált más afrikai országokba — ez hazai és nemzetközi vihart kavart. A történet azonban túlmutat a jogvitán: a bevándorlás kiszervezésének új geopolitikai modelljét rajzolja ki Afrika és a nagyhatalmak viszonyában.

Az ANO fölényes győzelme után Andrej Babiš készül a kormányalakításra, de a helyzet kisebbségi kormányt és hosszú egyeztetéseket ígér. A belpolitikában költségérzékeny fordulat jöhet; a külpolitikában pedig az ukrajnai támogatások és a lőszerprogram újrakeretezése valószínű – miközben Babiš kiáll Csehország EU‑ és NATO‑tagsága mellett.

Pakisztán és Szaúd-Arábia szeptember közepén aláírt védelmi megállapodása új dimenziót nyithat a Közel-Kelet és Dél-Ázsia geopolitikájában. Az egyezmény kölcsönös biztonsági garanciákat rögzít, amelyek túlmutatnak a kétoldalú kapcsolatokon, és potenciálisan befolyásolhatják a nukleáris elrettentés egyensúlyát a régióban. A kérdés az, hogy a megállapodás inkább stabilizáló tényezőként, vagy épp új konfliktusforrásként jelenik meg a nemzetközi politikában?

A Hamász példátlan, több mint 1200 halálos áldozatot követelő terrortámadásának kétéves évfordulójával egyidőben az érintett vezetők Egyiptomban tárgyalnak a mészárlás nyomában kibontakozó véres háborús helyzet rendezése érdekében. Így két rendkívül hosszú év után arra is reális esély van, hogy végre, egyetlen fázisban elengedjék a még fogvatartott 48 élő és halott izraeli túszt. Ez alapvető változást jelenthet az izraeli-palesztin konfliktus jelenlegi szakaszában, a hosszabb távú békéhez azonban még számos kérdés vár válaszra.

Az Egyesült Államok energiaügyi politikája 2025 őszén új fordulóponthoz érkezett, amikor a kormányzat bejelentette: 625 millió dollárt fordít a széntüzelésű erőművek korszerűsítésére és egy részük újbóli üzembe helyezésére.

Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt elnöke a versenyképességről szóló, mérföldkőnek számító jelentésének egyéves évfordulóján nyers értékelést adott annak végrehajtásáról. Miszerint Európa túl lassan halad, az országok blokkolják a változásokat és a világ nem fog várni - de kevésbé volt elítélő, mint korábban.