Donald Trump Truth Social posztjában kijelentette, hogy visszavonja azokat a rendeleteket és egyéb dokumentumokat, amiket Joe Biden aláírógéppel hitelesített.

Hongkong modern történelmének egyik legsúlyosabb tűzvésze rávilágít a világ egyik legdrágább ingatlanpiacának mélyen gyökerező strukturális problémáira. A Wang Fuk Court lakókomplexumban történt tragédia, amelyben legalább 55 ember életét vesztette és csaknem 300-an eltűntek, nemcsak a felelősség kérdését veti fel, hanem újraindíthatja a lakáspolitikai reformok körüli vitát is.

Georgia – korábbi nevén Grúzia - politikai berendezkedése csupán hónapok alatt radikális fordulatot vett. Az ellenzék vezetői börtönben, száműzetésben vagy vádemelés alatt állnak, a kormánypárt pedig három nagy ellenzéki formáció teljes betiltását készíti elő. A fejlemények az Európai Unió szerint „névleges” jelölti státuszhoz vezettek, miközben Tbiliszi gazdasági és külpolitikai közeledése Moszkvához és Pekinghez soha nem látott mértéket ért el.

Orbán Viktor november végén újra Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A megbeszélések hivatalos témája az energia volt, a magyar miniszterelnök hivatalosan Magyarország téli energiaellátásának biztosítása érdekében tárgyalt. Azonban a találkozó egy nem várt következménye, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök arra hivatkozva lemondta korábban tervezett találkozóját Orbán Viktorral. 

Az AI-verseny egyik hozadéka, hogy az olyan óriás vállalatok, mint a Microsoft, a Meta, az Apple vagy az OpenAI az utóbbi években több milliárd dollárt költenek új adatközpontok építésére, hogy megőrizzék versenyképességüket a mesterséges intelligencia hajszában. Azonban ez a jelenség rendkívül magas energia- és vízigénnyel jár, ami a környezetszennyezés mellett az amerikai állampolgárok számláinak növekedéséhez is hozzájárul. 

Vlagyimir Putyin kirgizisztáni nyilatkozata első hallásra úgy hangzott, mintha a Kreml kész lenne érdemi tárgyalásokra: az orosz elnök szerint az amerikai békejavaslat „alapot képezhet a jövőbeli megállapodásokhoz”. Ez azonban csak a felszín. Ugyanebben a beszédben Putyin újra közölte: a háború csak akkor érhet véget, ha Ukrajna kivonul az összes olyan területről, amelyet Moszkva sajátjának tekint – ellenkező esetben „katonai eszközökkel fogjuk elérni” a békét.

Donald Trump 2025 novemberében előállt egy szokatlan ötlettel, miszerint bevezetné az 50 évre szóló jelzáloghiteleket az Egyesült Államokban.

Kelet-Európa az elmúlt évszázadok alatt újra és újra nagyhatalmi érdekek metszéspontján találta magát. A térség nem volt saját fejlődési pályájának alakítója, a birodalmi korszakok, a szovjet dominancia és a rendszerváltás utáni nyugati integráció mind-mind olyan szerkezetek, amelyekben a térséget kívülről formálták. Néha viszont, ahogy napjainkban is, nyílik lehetőség, hogy a térség országai saját fejlődésük alakítói legyenek - ha képesek együtt fellépni a közös ügy érdekében.

Bár Donald Trump korábban hevesen kritizálta az amerikai vendégmunkások vízum rendszerét, most úgy tűnik, mégis támogatja a programot. Emellett kínai hallgatókat is felvenne amerikai egyetemekre, hogy azok ne menjenek csődbe. Donald Trump kommentjei nem csak a demokrata tábort, hanem a republikánusokat is felzaklatták.

A világ másik féltekéjén is törékenynek mutatkozik a béke, miután Japán alig egy hónapja hivatalban lévő első női miniszterelnöke, az új „vasladyként” emlegetett Takaicsi Szanae diplomáciai válságot idézett elő Tajvannal kapcsolatos kijelentésével.

Donаld Trump elnök hosszú ideje igyekszik távolságot tartani az Epstein-ügytől. Az elmúlt években következetesen kerülte, és igyekezett lekicsinyíteni ezt a republikánus szavazóknak jellemzően fontos témát, néha úgy téve, mintha az egész Epstein botrány egy régi, már senkit nem érdeklő történet lenne.

Egy frissen publikált kutatás egészen lesújtó képet mutat a nyugatiak demokráciába vetett bizalmával kapcsolatban. A felmérés szerint kilenc vizsgált állam közül nyolcban 50% alatt van az elégedettség a demokrácia működésével. Ez nem csupán egy tünet: társadalmi diagnózis arról, hogy valami alapvetően megváltozott a demokratikus politikáról alkotott képünkben.

A diplomáciában a szavaknak súlyuk van, a politikai kommunikáció pedig gyakran maga a csatatér. Ritkán látni azonban olyan élesen elkülönülő narratívákat egyazon megállapodásról, mint ami Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozóját követően kibontakozott.

Lettország parlamentje megszavazta az Isztambuli Egyezményből való kilépést, így Lettország lehet az első EU tagország, amely elhagyja a 2010-es egyezményt.

Donald Trump amerikai elnök szoros szövetségese, Javier Milei argentin elnök 2025 októberében kulcsfontosságú félidős választásokon aratott győzelmet. Ez a siker nem kis részben egy példátlan amerikai pénzügyi mentőcsomagnak volt köszönhető, mellyel Trump „életben tartotta” Milei kormányát a voksolás előtt.

A volt cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, jobboldali szövetségeseivel újra hatalomra készül. A populista milliárdos visszatérése átrendezheti a közép-európai politikai erőviszonyokat, és feszültséget kelthet Brüsszelben az uniós klíma- és migrációs politika, valamint Ukrajna támogatása körül.

Zohran Mamdani, New York állam 34 éves képviselője meglepetésszerű és történelmi győzelmet aratott a 2025-ös polgármester választáson. A város első muszlim és dél-ázsiai származású polgármestere csaknem 9 százalékpontos előnnyel előzte meg Andrew Cuomo független és Curtis Sliwa republikánus jelölteket.

Október végén az Nvidia történelmet írt azzal, hogy az első tőzsdén jegyzett, transznacionális vállalat lett, amelynek piaci értéke meghaladja az 5 billió dollárt. Ez a mérföldkő ismét rávilágít arra, mekkora gazdasági jelentőséggel bír két összefonódó ágazat: a chip technológia és a mesterséges intelligencia.

Bár a háború még tart, Ukrajna újjáépítésről már javában folyik a vita. Három kérdés áll a középpontban: ki irányítja, ki fizeti, és milyen szempontok érvényesülnek majd?

2025. november 7-én magyar-amerikai csúcstalálkozóra került sor Washingtonban, ahol Donald Trump és Orbán Viktor a gazdasági, politikai, valamint katonai együttműködés kérdéseiről tárgyaltak. Bár a találkozó megítélése megosztó, annyi bizonyos, hogy a két ország kapcsolata ismét egyfajta kölcsönös pragmatizmusra épül.

A minőségi-és mennyiségi éhezés, valamint alultápláltság veszélye a jelenlegi világban több országot is fenyeget: múlt évben globálisan megközelítőleg 673 millió embert érintett éhezés. Vannak országok, amelyek kifejezetten ki vannak téve ennek a veszélynek, akár belső vagy külső problémák miatt is.

A „durián-diplomácia” fogalma elsőre nevetségesnek tűnhet, pedig egy precíz külpolitikai eszközről van szó: a tüskés gyümölcs köré szervezett gesztusok és kereskedelmi megállapodások jól mintázzák, hogyan fonódik össze a gasztronómia és a geopolitika Délkelet-Ázsiában. A trendet ma Kína uralja a mindennapi kereskedelem és a szimbolikus soft power kettősével.

Orbán Viktor a héten Washingtonban tárgyal Donald Trumppal, ahol a két vezető a többi között az Egyesült Államok által nemrég bevezetett orosz olajipari szankciókat is megvitatja. A találkozó kulcsfontosságú lehet Magyarország energiapolitikai mozgásterének megőrzése szempontjából, miközben a nemzetközi nyomás Oroszország elszigetelésére tovább nő.

A kormányzati leállás miatt az USA-ban nem jutnak hozzá az élelmiszerjegyeikhez a rászorulók. Mivel a kongresszusnak nem sikerült megszavaznia a költségvetési javaslatot a fiskális év kezdetéig, azaz október 1-ig, a kormányzati szervek nem jutnak pénzhez. Félő, hogy a rászorulók így nem férnek hozzá a különböző segélyekhez.

Több hónapos vámháborút és kereskedelmi ellenségeskedést követően a két világhatalom vezetőjének múlt heti találkozója végül kölcsönösen előnyös megállapodást eredményezett. Trump és Hszi közeledése azonban legfeljebb csendesíti a két ország közötti nagyhatalmi versengést.

Az Észak-ciprusi Török Köztársaságban október 19-én politikai változás következett be: Tufan Erhürman, a Republican Turkish Party (Cumhuriyetçi Türk Partisi, CTP) vezetője, 62,8%-os támogatottsággal megnyerte a választásokat. 

Madagaszkár politikai instabilitása 2025 őszén egy igen gyors és váratlan fordulatot vett: a társadalmi elégedetlenség - különösen a fiatal generáció részéről - olyan súlyúvá vált, hogy végül az ország egyik elit katonai egysége révén bekövetkezett a hatalomátvétel. E fordulat nem csupán egy államfőváltás volt, hanem sokak szerint a társadalmi „tűréshatár” átlépésének jele.

A 2025. október 23–24-én Brüsszelben megrendezett Európai Tanács csúcs az utóbbi évek egyik legösszetettebb és legnagyobb tétű találkozója volt, hiszen az Európai Unió vezetői egyszerre kényszerültek reagálni a háborús, gazdasági és társadalmi kihívásokra.

A perovszkit–szilícium „tandem” napelemek laborrekordjai már 30% fölött járnak, és az első kereskedelmi szállítások is elindultak. Ha az EU gyorsan mozdul – a Net-Zero Industry Act 40%-os 2030-as gyártáscéljára és Draghi versenyképességi diagnózisára építve –, most először évtizedek óta nemcsak szabályozóként, hanem gyártóként is visszajöhet a játékba.

John Bolton, Donald Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója ellen vádat emeltek az Egyesült Államokban, miután a hatóságok szerint titkosított információkat tárolt és osztott meg jogosulatlan személyekkel. Az ügy újabb példája annak, hogy az amerikai politikai elit tagjai között sorozatban merül fel a minősített adatok jogellenes kezelése.