Miközben a világ figyelme a fegyveres konfliktusokra összpontosul, a Karib-tengeren csendben zajlik a nemzetközi jogrendszer átírása. Az Egyesült Államok legújabb hajólefoglalása éles megvilágításba helyezi a „szabályalapú rend” ellentmondásait: hol húzódik a határ a legitim jogérvényesítés és a geopolitikai erődemonstráció között, ha egy állam a saját belső törvényeit kiterjeszti a nemzetközi vizekre?
Az elmúlt hetek eseményei újra ráirányították a figyelmet a kínai–japán konfliktus egyre fokozódó intenzitására. Néhány héttel ezelőtti elemzésünkben áttekintettük a két ország történelmi ellentéteit, a Kelet-kínai-tengeren kialakult vitákat, valamint a szigetek feletti ellenőrzés kérdését. Azóta a helyzet tovább éleződött és a feszültséget már a világpolitika meghatározó szereplői – az Egyesült Államok és Oroszország – is aktívan követik.
Donald Trump korábbi bejelentése szerint Thaiföld és Kambodzsa vezetői ismét felfüggesztették a határmenti tűzharcokat, és visszatértek a nyáron megkötött amerikai–maláj közvetítéssel létrejött egyezményhez. A fegyvernyugvás nem tartott sokáig, a térségben néhány órán belül ismét kiújultak a harcok. A határ menti villongások nem félreértésekből vagy véletlen eszkalációból születnek: a thai–kambodzsai viszony több mint száz éve hordozza magában a feszültséget, és minden egyes fegyveres incidens ennek az örökségnek a tünete.
Az Európai Unió és a Mercosur-országok – Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay – több mint két évtizedes tárgyalássorozata döntő szakaszba ért. A szabadkereskedelmi megállapodás, amely több mint 780 millió fogyasztót és a globális GDP jelentős hányadát foglalná magában, hosszú ideje az EU külkereskedelmi stratégiájának egyik legfontosabb eleme. Az Európai Bizottság célja, hogy december 20-án Brazíliában aláírja az egyezményt, de ehhez előbb a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia azt.
Két hónap alatt két mészárlás. Először El Fasher, Darfúr utolsó bástyája esett el, majd a 'kenyereskosárnak' hívott Gezira állam borult lángba. A jelentések hátborzongatóan ismerősek: házról házra járó milíciák, kivégzett civilek, felégetett falvak. Ami most Szudánban történik, az jogi értelemben már régen túllépte a fegyveres konfliktus kereteit; ez a 'Responsibility to Protect' (R2P) elvének látványos és tragikus csődje. De vajon nevezhetjük-e bűnnek a hallgatást? Amikor a nemzetközi közösség félrenéz, mert az elkövetők mögött stratégiai szövetségesek állnak, a jogrendszer nem csak tehetetlen, hanem bűnrészessé válik. Elemzésemben a szudáni káosz jogi és geopolitikai dimenzióit tárom fel, rámutatva arra a láthatatlan hálózatra, amely fenntartja a büntetlenség kultúráját.
November 25-én az olasz parlament elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely bevezeti a nemi alapon elkövetett gyilkosságot (femicide) az ország büntetőjogába, és életfogytig tartó szabadságvesztéssel bünteti azt. A Giorgia Meloni vezette konzervatív kormány által támogatott jogszabály az Olaszországban történt, nőket célzó gyilkosságok és más erőszakos cselekmények sorozatára adott válaszként született, amit éppen a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján fogadtak el.
Lengyelország ma már nem csupán kelet-európai frontország, hanem az Egyesült Államok európai stratégiai infrastruktúrájának egyik fő pillére. Rekordszintű, a GDP 4,7 százalékát elérő védelmi költekezés, az első amerikai állandó támaszpont a térségben, valamint egy soha nem látott volumenű fegyverkezési program által Varsó hosszú távra rendezkedik be mint a NATO keleti szárnyának magállama.
9 hónapnyi patthelyzet és 2 kudarcot vallott próbálkozás a kormányalakításra. Koszovó politikai helyzetében a belső instabilitás hónapok óta elhúzódó feszültséget és kérdéseket vet fel.
Mindössze néhány héttel Trump elnök figyelmeztetése után több mint 300 keresztény diáklányt raboltak el fegyveresek Nigériában, az ország legnagyobb emberrablását idézve elő.
Donald Trump Truth Social posztjában kijelentette, hogy visszavonja azokat a rendeleteket és egyéb dokumentumokat, amiket Joe Biden aláírógéppel hitelesített.
Hongkong modern történelmének egyik legsúlyosabb tűzvésze rávilágít a világ egyik legdrágább ingatlanpiacának mélyen gyökerező strukturális problémáira. A Wang Fuk Court lakókomplexumban történt tragédia, amelyben legalább 55 ember életét vesztette és csaknem 300-an eltűntek, nemcsak a felelősség kérdését veti fel, hanem újraindíthatja a lakáspolitikai reformok körüli vitát is.
Georgia – korábbi nevén Grúzia - politikai berendezkedése csupán hónapok alatt radikális fordulatot vett. Az ellenzék vezetői börtönben, száműzetésben vagy vádemelés alatt állnak, a kormánypárt pedig három nagy ellenzéki formáció teljes betiltását készíti elő. A fejlemények az Európai Unió szerint „névleges” jelölti státuszhoz vezettek, miközben Tbiliszi gazdasági és külpolitikai közeledése Moszkvához és Pekinghez soha nem látott mértéket ért el.
Orbán Viktor november végén újra Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin elnökkel találkozott. A megbeszélések hivatalos témája az energia volt, a magyar miniszterelnök hivatalosan Magyarország téli energiaellátásának biztosítása érdekében tárgyalt. Azonban a találkozó egy nem várt következménye, hogy Karol Nawrocki lengyel elnök arra hivatkozva lemondta korábban tervezett találkozóját Orbán Viktorral.
Az AI-verseny egyik hozadéka, hogy az olyan óriás vállalatok, mint a Microsoft, a Meta, az Apple vagy az OpenAI az utóbbi években több milliárd dollárt költenek új adatközpontok építésére, hogy megőrizzék versenyképességüket a mesterséges intelligencia hajszában. Azonban ez a jelenség rendkívül magas energia- és vízigénnyel jár, ami a környezetszennyezés mellett az amerikai állampolgárok számláinak növekedéséhez is hozzájárul.
Vlagyimir Putyin kirgizisztáni nyilatkozata első hallásra úgy hangzott, mintha a Kreml kész lenne érdemi tárgyalásokra: az orosz elnök szerint az amerikai békejavaslat „alapot képezhet a jövőbeli megállapodásokhoz”. Ez azonban csak a felszín. Ugyanebben a beszédben Putyin újra közölte: a háború csak akkor érhet véget, ha Ukrajna kivonul az összes olyan területről, amelyet Moszkva sajátjának tekint – ellenkező esetben „katonai eszközökkel fogjuk elérni” a békét.
Donald Trump 2025 novemberében előállt egy szokatlan ötlettel, miszerint bevezetné az 50 évre szóló jelzáloghiteleket az Egyesült Államokban.
Kelet-Európa az elmúlt évszázadok alatt újra és újra nagyhatalmi érdekek metszéspontján találta magát. A térség nem volt saját fejlődési pályájának alakítója, a birodalmi korszakok, a szovjet dominancia és a rendszerváltás utáni nyugati integráció mind-mind olyan szerkezetek, amelyekben a térséget kívülről formálták. Néha viszont, ahogy napjainkban is, nyílik lehetőség, hogy a térség országai saját fejlődésük alakítói legyenek - ha képesek együtt fellépni a közös ügy érdekében.
Bár Donald Trump korábban hevesen kritizálta az amerikai vendégmunkások vízum rendszerét, most úgy tűnik, mégis támogatja a programot. Emellett kínai hallgatókat is felvenne amerikai egyetemekre, hogy azok ne menjenek csődbe. Donald Trump kommentjei nem csak a demokrata tábort, hanem a republikánusokat is felzaklatták.
A világ másik féltekéjén is törékenynek mutatkozik a béke, miután Japán alig egy hónapja hivatalban lévő első női miniszterelnöke, az új „vasladyként” emlegetett Takaicsi Szanae diplomáciai válságot idézett elő Tajvannal kapcsolatos kijelentésével.
Donаld Trump elnök hosszú ideje igyekszik távolságot tartani az Epstein-ügytől. Az elmúlt években következetesen kerülte, és igyekezett lekicsinyíteni ezt a republikánus szavazóknak jellemzően fontos témát, néha úgy téve, mintha az egész Epstein botrány egy régi, már senkit nem érdeklő történet lenne.
Egy frissen publikált kutatás egészen lesújtó képet mutat a nyugatiak demokráciába vetett bizalmával kapcsolatban. A felmérés szerint kilenc vizsgált állam közül nyolcban 50% alatt van az elégedettség a demokrácia működésével. Ez nem csupán egy tünet: társadalmi diagnózis arról, hogy valami alapvetően megváltozott a demokratikus politikáról alkotott képünkben.
A diplomáciában a szavaknak súlyuk van, a politikai kommunikáció pedig gyakran maga a csatatér. Ritkán látni azonban olyan élesen elkülönülő narratívákat egyazon megállapodásról, mint ami Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozóját követően kibontakozott.
Lettország parlamentje megszavazta az Isztambuli Egyezményből való kilépést, így Lettország lehet az első EU tagország, amely elhagyja a 2010-es egyezményt.
Donald Trump amerikai elnök szoros szövetségese, Javier Milei argentin elnök 2025 októberében kulcsfontosságú félidős választásokon aratott győzelmet. Ez a siker nem kis részben egy példátlan amerikai pénzügyi mentőcsomagnak volt köszönhető, mellyel Trump „életben tartotta” Milei kormányát a voksolás előtt.
A volt cseh miniszterelnök, Andrej Babiš, jobboldali szövetségeseivel újra hatalomra készül. A populista milliárdos visszatérése átrendezheti a közép-európai politikai erőviszonyokat, és feszültséget kelthet Brüsszelben az uniós klíma- és migrációs politika, valamint Ukrajna támogatása körül.
Zohran Mamdani, New York állam 34 éves képviselője meglepetésszerű és történelmi győzelmet aratott a 2025-ös polgármester választáson. A város első muszlim és dél-ázsiai származású polgármestere csaknem 9 százalékpontos előnnyel előzte meg Andrew Cuomo független és Curtis Sliwa republikánus jelölteket.
Október végén az Nvidia történelmet írt azzal, hogy az első tőzsdén jegyzett, transznacionális vállalat lett, amelynek piaci értéke meghaladja az 5 billió dollárt. Ez a mérföldkő ismét rávilágít arra, mekkora gazdasági jelentőséggel bír két összefonódó ágazat: a chip technológia és a mesterséges intelligencia.
Bár a háború még tart, Ukrajna újjáépítésről már javában folyik a vita. Három kérdés áll a középpontban: ki irányítja, ki fizeti, és milyen szempontok érvényesülnek majd?
2025. november 7-én magyar-amerikai csúcstalálkozóra került sor Washingtonban, ahol Donald Trump és Orbán Viktor a gazdasági, politikai, valamint katonai együttműködés kérdéseiről tárgyaltak. Bár a találkozó megítélése megosztó, annyi bizonyos, hogy a két ország kapcsolata ismét egyfajta kölcsönös pragmatizmusra épül.
A minőségi-és mennyiségi éhezés, valamint alultápláltság veszélye a jelenlegi világban több országot is fenyeget: múlt évben globálisan megközelítőleg 673 millió embert érintett éhezés. Vannak országok, amelyek kifejezetten ki vannak téve ennek a veszélynek, akár belső vagy külső problémák miatt is.
