2024. november 11. 16:00 - Danube Institute

Káosz, provokáció és erőszak: mi történt Amszterdamban?

November 7-én az Ajax a Maccabi Tel-Avivot fogadta hazai pályán a soron következő Európa Liga meccsén. A mérkőzést végül könnyedén nyerte a hazai csapat, ugyanakkor az este nem erről marad emlékezetes, hanem a pályán kívül történtek miatt

shutterstock_2398933075.jpg

Már a meccs előtt feszült volt a hangulat a holland fővárosban. A meccsre az 1938-as náci kristályéjszaka évfordulójának előestéjén, annak emlékhetén került sor.

Mindemellett fontos kiemelni, hogy Amszterdam lakosságának nagyjából 12%-át muzulmánok teszik ki – ez nagyjából 90 000 ember. Ezen tény említése után amellett sem mehetünk el, hogy a holland fővárosban az elmúlt egy évben folyamatosan elég erőteljesen jelennek meg a kiállások és a tüntetések Palesztina oldalán az Izrael és Hamász közötti háborúval kapcsolatosan. Ezen felül Amszterdamba kimondottan sok török szurkoló érkezett egy másik Európa Liga meccsre, amire szintén aznap került sor.

Ilyen alaphangulatba érkeztek meg az izraeli csapat szurkolói.

Ezek után az események már a meccset megelőző nap este elkezdtek felgyorsulni, amikor izraeli szurkolók leszedtek egy épületről egy Palesztin zászlót, ami végül odáig fajult, hogy 62 embert tartóztattak le.
A szurkolói táborok ultrái mindkét oldalon becsülettel kivették a részüket abból, hogy ez az este ne a sportról legyen emlékezetes.

Ugyanakkor bele kell-e ebbe látni többet, vagy egyszerűen a futball huliganizmus számlájára írható ez az esemény?

Azt gondolom, hogy a dolgok nem fajultak volna idáig, ha a huligánok nem veszik ki a részüket ebből mindkét oldalon. De elég-e ennyi magyarázat, amikor olyat ír valaki, hogy a meccs után az éjszaka megtartják a „második felvonását a zsidó vadászatnak” – ezzel utalva a fent említett kristályéjszakára. 

Sajnálatos módon ugyan a futballhuliganizmus még mindig jelentős probléma Európában, de nem lehet csak erre fogni, ami történt, tekintettel a Maccabi Tel-Aviv előző idegenbeli meccsére, amire Portugáliában került sor, és nem követte atrocitás.

Mi is volt akkor a különbség a két meccs között? Ebben az esetben a jelentős muzulmán kisebbség és az antiszemitizmus is szerepet játszott.

Európában az elmúlt évtizedben – és kimondottan az elmúlt pár évben – jelentősen megnövekedett az antiszemitizmus. Itt elég csak arra gondolni, amikor az év elején egy svájci síparadicsomban, Davosban található bolt kiírta, hogy nem adnak bérbe síléceket és szánkókat zsidóknak – végül ezt gyorsan vissza is vonták

A fenti diagram sajnálatos módon azt mutatja be, hogy az Európai Unióban az elmúlt 10 évben emelkedett az antiszemita cselekmények száma.

A tendencia alól alapvetően a migráció célpontjainak nem számító országok a kivételek – például Magyarország. Ebből egyenesen lehetne következtetni arra, hogy nagyobb muzulmán lakosság, nagyobb antiszemitizmust jelent. Ugyanakkor ez alól kivétel Franciaország. Ugyan 2021-ben kimondottan magas volt az antiszemita cselekmények száma – 589 –, legalábbis a többi európai országhoz képest, deez is egy csökkenő tendencia része. Mi is lehet ennek az oka?

Csupán számok alapján – nem ismerve a tényleges elkövetőket – könnyen arra lehet következtetni, hogy az első generációs bevándorlók járulnak ehhez hozzá jobban.

Ezért is fontos az Európába a Közel-Keletről és az arab-világból érkező bevándorlók és menekültek magasabb fokú integrációja a jelenleginél.

Mindemellett sajnálatos módon nem feledkezhetünk meg arról, hogy a tavaly október 7-ét követően kirobbant tüntetéshullámokban a kimondottan progresszív baloldaliak minden további nélkül átvették az antiszemita szólamokat, amelyek jól bemutatják, hogy az európai társadalmak se mentesek az antiszemitizmustól.

Szemlézte: Fehér Szabolcs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon 

komment
süti beállítások módosítása