„Ha vége az orosz-ukrán háborúnak, új fejezet nyílik”- állítja Boris Pistorius, német védelmi miniszter. A jóslat azonban negatív: a politikus szerint nem a béke, hanem egy új háborús korszak fog beköszönteni - értekezik a Bloomberg.
Az országában népszerű Pistoriusnak meggyőződése, hogy a történelmi tapasztalat alapján Oroszország folytatni fogja az expanziót Hitler Németországához hasonlóan. A kijelentés alapja, hogy miután a náci vezető annektálta Csehszlovákiát, nem csak nyugat felé folytatta a hadjáratot, hanem kétfrontos hadviselésbe kezdett a Szovjetunió irányába.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Amennyiben Boris Pistorius előrevetítései bizonyítást nyernek, Európa komoly kockázatnak lesz kitéve.
Oroszország elsősorban egyelőre Ukrajnára jelent fenyegetést, azonban egykor érdekszférájába tartozott Észtország, Lettország és Litvánia is. Másodlagos fenyegetést jelent a transzkontinentális állam hosszú távon Nyugat-Európa többi részére is minimum soft power szempontjából, hiszen a legtöbb állam, pl. Spanyolország közvetve tőlük vásárol földgázt. Érdekes szempont továbbá, hogy a legtöbb közép-európai állam (pl. Magyarország és szomszédai) nemzeti biztonsági stratégiai dokumentuma említést tesz Oroszországgal ápolt kapcsolatairól. Ennek nyilvánvaló oka Oroszország minimum gazdaságilag nyomasztó jelenléte a régióban.
Forrás: Védelmi Ipar Blog
Oroszországnak deklarált érdeke a területi status quo modifikálása.
Elég csak megnéznünk a csecsen példát, de a Krím-félsziget 2014-es annektálása is ezt támasztja alá. Nemzeti biztonsági stratégiájában hangsúlyos elem a változó globális rend és a növekvő instabilitás. Érdekes szempontja továbbá „Oroszország népeinek megmentése”, amiből többek között a Krím megszállása is levezethető. Ezek a példák egyértelműen egy fenyegető jelenlétet vetítenek elő Oroszország részéről.
Egyre erősebb az a vélemény, amely szerint egy új hidegháború alakult ki.
A NATO-val való szembenállás egyre jobban érezhető, hiszen a két „blokk” határán már több hadgyakorlat is lezajlott az utóbbi 3 évben. Az orosz-ukrán háború is felforgatta az eddig sem nyugodt állóvizet: egy nem beazonosított, ám a nemzetközi gyanú alapján orosz rakéta lépett be Lengyelország légterébe, (továbbá egy másik, feltételezhetően ukrán rakéta két lengyel földművest is megölt,) de végül a NATO alapszerződésének 5. cikkelye nem lépett életbe. A szembenállás mindenesetre egyértelmű, a blokkosodás pedig már elkerülhetetlen.
Tegyük fel, Putyin elfoglalja Ukrajnát és hazánk újból határos lesz Oroszországgal. Az új geopolitikai helyzet Magyarország energiafüggősége mellett a szomszédságpolitikára szintén hatással lenne. Az EU és a NATO is vészterhes helyzetbe kerülne, ugyanis az előbbi szempontjából egy releváns agrárbeszállító veszne el, utóbbi katonai fenyegetettsége és szubjektív biztonsági percepciója pedig egy kevésbé kívánatos irányba mozdulna el.
Összességében elmondható, hogy bár Pistorius prognózisai borúlátóak, mégis érdemes mérlegelni: mivel Oroszország 2 év alatt nem tudott nagyobb volumenű hadműveleti sikert kivívni és inkább csak taktikai szinten operál, kevésbé valószínű, hogy az orosz elnök hosszú távon képes lesz egy jelentősebb területi expanzióra.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
