Az Egyesült Államok segített Izraelnek abban, hogy visszaverje a rakéta- és drón támadást, amelyet Irán a napokban indított. Ez volt az első közvetlen katonai támadás a Perzsa ország részéről Amerika legfontosabb térségbeli szövetségese ellen. Az egész régió stabilitása múlik azon, hogy Tel-Aviv és Washington hogyan reagál, de egyelőre nincs konszenzus.
A Közel-Kelet továbbra is a világ geopolitikailag legfeszültebb térsége. A kevesebb, mint egy éve kirobbanó Hamász-Izrael háború csak tovább növelte a nyomást a nyugodtnak semmiképpen sem nevezhető színtéren.
Április 1-jén pedig Irán damaszkuszi konzulátusa ellen hajtott végre támadást a zsidó állam. Az akció Mohammad Reza Zahedi dandártábornoknak, és az Iszlám Forradalmi Gárda több parancsnokának halálához vezetett.
Válaszként erre április 13-án Irán ellentámadást indított, de a nagyjából 170 drónt és 30 rakétát Izrael és szövetségesei sikeresen semlegesítették, mielőtt jelentős kárt okozhattak volna.
A történelem során ez volt az első alkalom, hogy Irán közvetlen katonai támadást intézett Izrael ellen.
A katonai offenzíva elhárítása után a nemzetközi közösség türelmetlenül várta és szoros figyelemmel kísérte Washington válaszlépéseit, felismerve a régió geopolitikai helyzetének alakításában játszott kulcsfontosságú szerepét. Joe Biden, amerikai elnök természetesen elítélte az iráni agressziót, és támogatásáról biztosította szövetségesét, Izraelt. Majd összehívta a G7-et, egy egységes diplomáciai válaszlépés koordinálása érdekében.
Today, I convened my fellow G7 leaders to discuss Iran’s unprecedented attack against Israel. We will continue to work together to stabilize the situation in the region and avoid further escalation. pic.twitter.com/a0r2TkAgMm
— President Biden (@POTUS) April 14, 2024
A találkozó eredménye az USA-tól az utóbbi közel-keleti lépéseihez képest kissé mérsékelt volt. A konklúzió ugyanis az, hogy a régió helyzetének stabilizálása és a további eszkaláció elkerülése a G7 és Washington jelenlegi prioritása.
Ennek több oka is lehet, először is Joe Biden kormánya és az amerikai kongresszus mintegy 75 milliárd dolláros támogatást nyújtott eddig Ukrajnának, amely humanitárius, pénzügyi és katonai hozzájárulást foglal magában.
Másodszor is pedig, a Pentagon becslése szerint a Hamász október 7-i, Izrael elleni támadásai óta a Közel-Keleten az amerikai hadsereg megerősítése 1,6 milliárd dollárba kerül, amit egyelőre a Védelmi Minisztérium nem tud kifizetni, mivel a törvényhozók képtelenek elfogadni a költségvetést. Ezek az összegek minden bizonnyal hozzájárultak Amerika étvágyának csökkenéséhez egy újabb konfliktus eszkalálásában a Közel-Keleten.
Ráadásul a történelem óva int a több frontos (jelenleg csak anyagi) hadviseléstől, mert ez gyakran stratégiai túlterjeszkedéshez és végső soron bukáshoz vezet.
Ugyanakkor, az USA szabad kezet adott Tel-Avivnak abban, hogy válaszolnak-e az iráni agresszióra. "Ez egy izraeli döntés - hogy reagálnak-e és hogyan reagálnak arra, amit Irán tett" - mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. "És ezt egyenesen rájuk bízzuk". Izrael jelenleg is fontolgatja, indítson anak-e katonai akciót Irán ellen.
Forrás: United States Agency for International Development (USAID); Congressional Research Service
A fenti diagramból világos: Izrael magasan az amerikai segélyek legnagyobb kumulatív kedvezményezettje.
Biden lelkes támogatója Izrael önvédelemhez való jogának, és továbbra is katonai segélyt nyújt Izraelnek, de ő és az amerikai kongresszus néhány tagja egyre kritikusabbá vált Benjamin Netanjahu kormányának a háború folytatását szorgalmazó politikájával szemben. 2023 decemberében Biden figyelmeztetett: a Gázai-övezet "válogatás nélküli bombázása" azzal a kockázattal jár, hogy Izrael nemzetközi támogatása csökken.
Ráadásul ha Tel-Aviv a G7 és az USA világos álláspontja ellenére mégis ellencsapást indít Irán ellen, és tovább fokozza a térségben amúgy is pattanásig feszült helyzetet, akkor felmerülhet a kérdés van-e létjogosultsága jelen formában az amerikai segélynek, ha Izrael ennyi támogatás mellett sem képes alkalmazkodni Amerika érdekeihez?
Az országnak nyújtott amerikai támogatást elképzelhető, hogy újra kellene értékelni, mivel Izrael ma már egy gazdag ország – az egy főre jutó GDP alapján a tizennegyedik leggazdagabb -, amely a világ egyik legfejlettebb hadseregével rendelkezik. Ellentétben a hidegháborús állapotokkal, a modern Izrael több, mint képes gondoskodni saját biztonságáról, és az amerikai segély szükségtelenül torzítja a kétoldalú kapcsolatot és az országok külpolitikáját. Kérdés ugyanakkor, hogy a washingtoni támogatás csökkentése mennyire sodorná veszélybe Izrael állam létét az arab országok gyűrűjében?
Szemlézte: Czájder Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
