2023. november 02. 12:00 - Danube Institute

Hol vannak jelenleg a NATO hangsúlyai?

Jens Stoltenberg NATO főtitkár nemrég közös sajtótájékoztatón jelentette be Ulf Kristerssonnal, Svédország miniszterelnökével, hogy újabb mérföldkövéhez érkezett Svédország csatlakozása a NATO-hoz. A júliusban megrendezett és történelminek nevezett Vilniusi NATO-csúcs remélt eredménye lassan látszik beérni.

shutterstock_2284120437.jpg


A Vilniusi NATO-csúcsot követően megjelent Vilnius Summit Communiqué 4. pontjából adódóan már sejthető volt, hogy nem értek véget a Svédország csatlakozásához szükséges tárgyalások, de most úgy látszik Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan beváltotta ígéretét, azaz már a török törvényhozás előtt van a csatlakozási kérelem. Bár a jóváhagyás még nem biztos, a NATO képviselői máris sikerként kommunikálják az előterjesztést. De ha Törökország ratifikálja is a csatlakozást, még mindig van egy ország, amely nem döntött erről, mégpedig Magyarország.

S mint tudjuk, korábban mindennél fontosabb és sürgetőbb volt a NATO-nak Finnország és Svédország csatlakozása az orosz-ukrán háború miatt, de a svéd csatlakozás jelentősége mindenképp új megvilágítást kap a nemrég kitört Izrael és Hamasz közötti harcok miatt.

Joggal merül fel a kérdés, hogy fontos-e egyáltalán a svéd NATO tagság?

Azzal, hogy Finnország már tagja és Svédország tagja lesz a NATO-nak, új védelmi stratégiát kell kidolgozni, új területeket kell védelem alá venni és nem utolsó sorban Szentpétervárra a Balti-tengeren keresztül már a bejutás is könnyebb, ezért joggal nevezhető stratégiai területnek.

Így az figyelhető meg, hogy a gyorsan eszkalálódó Izrael – Hamasz konfliktus jelenleg nincs hangsúlyosan jelen a NATO-ban. Elég sokáig kell keresni a Twitteren is ahhoz, hogy találjunk bármiféle kiállást az említett konfliktusban, ami van, az Mircea Geoana főtitkár-helyettes nyilatkozata, amelyet reTwittelt a NATO hivatalos kommunikációja.

Ezen kívül nem találunk semmiféle hivatalos kiállást. Hogy ez a stratégiai kommunikáció része-e, azt egyelőre nem lehet tudni, de az tisztán látható, hogy a fő narratíva a NATO social media kommunikációjában, illetve a hivatalos kommunikációjában továbbra is az orosz-ukrán háború és a svéd csatlakozás.

Némi furcsaságra adhat okot az is, hogy hivatalos dokumentum formájában sem készült semmiféle állásfoglalás az Izrael és a Hamasz között zajló háborúval kapcsolatban.

A védelmi minisztereknek megrendezett konferenciáról szóló Facebook posztban közölt kinyilatkoztatásban (2023. október 12-én) azt olvashatjuk, hogy „Izraelnek joga van megvédeni magát és a konfliktus kibontakozása során a polgári lakosság védelme alapvető fontosságú”.

Ugyanezen a találkozón az is elhangzott, hogy a NATO 100 további katonát telepített Koszovóba, továbbá felszólította Belgrádot és Pristinát, hogy viselkedjenek felelősségteljesen, tartózkodjanak destabilizációs akcióktól, és vegyenek részt az EU által vezetett Althea műveletben, amely Jens Stoltenberg főtitkár szerint kulcsfontosságú szerepet játszik a regionális stabilitás szempontjából. Ugyanakkor a miniszterek kitértek a Balti-tenger kritikus tenger alatti infrastruktúrájában bekövetkezett károkra is. A szövetségesek határozott szolidaritásukat fejezték ki Észtországgal és Finnországgal, miközben a tények megállapításán dolgoznak. Stoltenberg főtitkár kijelentette, hogy a NATO "egységes és határozott választ" fog adni, ha bebizonyosodik, hogy az incidens szándékos támadás volt.

Azt látjuk, hogy a transzatlanti kapcsolatok átalakulnak, nagyon lassan előbukkannak a súlypontok és olyan területek is stratégiai fontossággal bírnak, amelyek eddig kevésbé fontos területeknek bizonyultak. Az is elképzelhető mostantól, hogy az Európai Unió, az ENSZ és a NATO felismeri, hogy egymás nélkül nem fognak tudni hatékony munkát végezni.

Írta: Lázár Leila

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

komment
süti beállítások módosítása