A kortárs baloldal egyik kedvelt módszere a Nyugat támadására, hogy a gyarmati örökségre, különösen a Brit Birodalom korábbi bűneire hivatkozik. Valójában arról van szó, hogy a teljes Nyugat örökségét akarják megkérdőjelezni, ezért akarják bűnösnek bélyegezni Európa és különösen Nagy-Britannia múltját – szögezte le Nigel Biggar, az University of Oxford teológusa a Scruton V.P.-ben június 2-án.

A brit gondolkodó új, a gyarmatosítás erkölcsi mérlegét tárgyaló könyvének bemutatására érkezett Budapestre, a Danube Institute és a Mathias Corvinus Collegium vendégeként. A könyvbemutató során John O’ Sullivannal, a Danube Institute elnökével, David Martin Jonesszal, az Institute kutatási igazgatójával és Marie Kawthar Daoudával, az oxfordi Oriel College oktatójával folytatott diskurzust.

A brit teológus elmondta, hogy könyve megírására egy 2015 végi politikai eseménysor sarkallta. Ekkoriban számos oxfordi diák azt követelte, hogy a Brit Birodalom dél-afrikai terjeszkedését elősegítő vállalkozó, Cecil Rhodes szobrát távolítsák el az oxfordi egyetem campusáról. Biggar eldöntötte, hogy megismeri a gyarmatosítást körülvevő etikai vita hátterét, és 2017-től egy történész kollégájával együtt elkezdték hivatalosan is kutatni a gyarmatosítás etikai kérdéseit. A történész hamarosan visszavonult az együttműködéstől, miután számos baloldali diák és hallgató elítélte a projektet. Biggar azonban folytatta ezt, a „cancel culture” sajtóhadjárata ellenére, és így állt elő 2023-ban kötetével. Ennek legfőbb üzenete, hogy a brit birodalom öröksége nem állítható egyértelműen a történelem sötét rezsimjei közé.

Miközben a britek számos gyarmati háborút viseltek, meghódítottak területeket és kizsákmányoltak népeket, közben véget vetettek a helyi háborúknak, joguralmat vezettek be, és megszüntették a transzatlanti rabszolgakereskedelmet, elsőként a gyarmati hatalmak között.

Maga Cecil Rhodes - aki szobrának a ledöntését afrikai diákok követelték az elmúlt években - alapította az első fajilag nem kirekesztő ösztöndíjprogramot Dél-Afrikában. Így azt láthatjuk, hogy ma az antikolonialista, a gyarmatosítást a náci Németország bűneivel összehasonlító csoportok valójában a Nyugat jelenlegi politikai rendszerének megdöntésében érdekeltek, politikai bunkósbotként használják a komplex gyarmati múltat.
Marie Kawthar Daouda hozzátette: ezt megerősíti az is, hogy

az antikolonialista csoportok nem, vagy csak nagyon ritkán támadják a nem európai birodalmakat, például Marokkót vagy Kínát korábbi birodalmi viselkedésükből eredő bűneik miatt.

David Martin Jones hozzátette: a Brit Birodalom abban is különleges volt, hogy az őslakosokat gyakran kooptálta, gyakran megvédve a telepesektől. Ez is az amerikai függetlenségi háború okai közé tartozott például – hívta fel a figyelmet a Danube Institute kutatási igazgatója.

A könyvbemutatóból kiderült: komoly történeti kutató és szintetizáló munkával felfogható és megmagyarázható olyan módon a Nyugat problematikus gyarmatosítás-történelme, amely nem Európa korábbi generációinak elítélésére, hanem morális bonyolultságának megértésére sarkall minket.

Írta: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon