2022. április 14. 07:00 - Danube Institute

Nem akar, vagy nem tud szabadulni Európa az orosz gáztól?

Valóban feladhatja Európa az orosz energiafüggőséget? És ha igen milyen következményei lehetnek? Ezekkel a kérdésekkel Christina Lu foglalkozik a Foreign Policy hasábjain.

oroszgaz_nyito_1.jpg

Ahogy egyre több és több orosz atrocitásról számolnak be Ukrajnából, úgy egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint az Európai Uniónak azonnal be kellene szüntetnie az orosz olaj-és földgáz megvételét. Emiatt sok uniós vezető komoly dilemma előtt áll:

enged a választók követelésének vagy megtartja az országa energiabiztonságát és energiaellátását?

Az EU-n belül ugyanis körülbelül féltucat ország igen erősen függ az orosz földgáztól (Ausztria például készleteinek 80%-át Moszkvától veszi).

Tény, hogy a rengeteg szankció mellett az EU az energiaszektort még nem érintette. Ez alól csak az orosz szén behozatalának a tilalma jelent kivételt. Ez azonban nem okoz jelentős gondot a kontinens országainak, hisz sok más forrásból tudják pótolni (például a blokkon belül Lengyelországtól) ezt a könnyen szállítható nyersanyagot. Mindeközben az ukrán kormány folyamatosan nyomást gyakorol az állam-és kormányfőkre, mondván miközben egyik kezükkel segítenek nekik, addig a másuk kezükkel az orosz hadiipart pénzelik az energiahordozók további vásárlásával.

A szerző szerint teljes mértékben lemondani az orosz földgázról és olajról kétélű fegyver lehet.

Szakértők szerint szinte teljesen lehetetlen lenne rövidtávon alternatív energiahordozókkal vagy más beszállító országokkal kiváltani az orosz energiahordozókat.

Mindez a többi között annak is köszönhető, hogy például Németország (ki tudja miért) az utóbbi években folyamatosan leépítette a saját nukleáris iparát. Az atomot pedig az orosz földgázzal helyettesítették, hisz a megújuló energiából (még) nem áll rendelkezésre elég. A lap kiemeli, hogy

Németországot a 2014-es ukrán-orosz konfliktus sem akadályozta meg abban, hogy szinte megduplázza az orosz függőségét az Északi Áramlat 2 nevű vezetékkel.

Míg egyes országok vonakodnak leválni az orosz gázról, mások megteszik ezt a lépést, például Litvánia. A balti ország áprilisban jelentette be, hogy teljes mértékben megválik az orosz energiahordozóktól és minden szövetségesét erre biztatja. Vilnius azonban mindezt kényelmes helyzetből tehette meg, hiszen 2014 óta rendelkezik egy olyan offshore infrastruktúrával, amely a tengerről érkező földgázt tudja cseppfolyósítani. Ezzel az egy terminállal az alig 3 milliós ország a teljes energiaellátását biztosítani tudja.

Szakértők szerint, ha az EU kormányai engednek annak a nyomásnak, hogy azonnal szüntessék be az orosz gáz-és olaj importot, az igen komoly és súlyos következményekkel járna.

Energiahiány lépne fel ugyanis az iparban, és egyfajta energiaadagolási vagy korlátozási intézkedéseket kellene bevezetni. S mindez nem csak egy évig tartana, hisz az európai országok ezekben a hónapokban töltik fel a gáztározóikat a következő télre. Amennyiben ez nem sikerülne több millió európai háztartás maradhat fűtés nélkül jövő télen.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása