2022. január 25. 16:00 - Danube Institute

BLA|globus – Kazahsztánra szegeződik a világ figyelme

Kazahsztánban az idei év zavargásokkal és feszültséggel indult. Blogunk is több cikkben foglalkozott a kialakult helyzettel és nem csoda, hogy sokakat foglalkoztat a kérdés, mi is történt, illetve történik pontosan. A BLA|globus Kül- és Biztonságpolitikai Szalon programsorozat idei első rendezvényén erre a kérdésre keresték a választ szakértők.

kazahbla_nyito.jpg

A beszélgetés résztvevői Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő, valamint Hóvári János, történész, korábbi nagykövet, a Türk Tanács magyarországi irodavezetője voltak. A moderátorként Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője működött közre.

A kazah helyezet hátterét értékelve Nógrádi György már előljáróban kifejtette, hogy Kazahsztán természeti erőforrásait illetően a világ egyik leggazdagabb országának is tekinthető. Rendkívül komoly hatalmi harc dúlt a kazah belpolitikában Kaszim-Zsomart Tokajev és Nurszultan Nazarbajev között. 30 év autoriter hatalmi kormányzás után Nazarbajev megbukott, a hatalmat Tokajev vette át, a váltás azonban nem hozott változást a hatalomgyakorlás módszereit illetően.

Hóvári János úgy fogalmazott, a kazahsztáni események felértek egy politikai „földrengéssel”, amely az egész világra negatívan hatott. A kormány feloldotta a cseppfolyósított gáz árplafonját, így az LPG gáz (a benzin népszerű alternatívájának) ára a többszörösére ugrott. Zsanaozen olajvárosából indultak el a tüntetések, amelyek országossá dagadtak, elérték Kazahsztán fővárosát, Almatit is. A január 4-i és 5-i elsöprő erejű demonstrációk erőszakos konfliktusba torkolltak. Több százan vesztették életüket a zavargásokban, Tokajev külső katonai segítségként az orosz haderőt hívta, így a hazai és az orosz hadsereg sikeresen visszaszorította a felkelést három nap alatt.

Hóvári János földrengéses hasonlatát használva Pócza István arra hívta fel a figyelmet, hogy a földrengések elsősorban törésvonalak mentén jellemzőek, ezáltal pedig joggal merül fel a kérdés, hogy milyen hatalmi politikai törésvonalak húzódnak meg a kialakult konfliktus mögött. Nógrádi György rávilágított, hogy

37 milliárd dollárnyi amerikai tőkét fektettek be Kazahsztánban, ennek a következménye, hogy az Egyesült Államok érdeke az oroszok kiszorítása a térségből.

Kínának is vannak érdekeltségei az országban, rengeteg értékes színesfémlelőhelyet vásároltak fel. Szerinte az Európai Uniónak számottevő súlya nincs a térségben.

kazahbla_belso1.jpg

Hóvári János kifejtette, hogy Vlagyimir Putyin most egyfajta visszaigazolást kapott, hogy még jelentős befolyásolással rendelkezik az érintett területen. Az amerikaiak pedig afganisztáni kivonulásukkal elvesztették ráhatásukat a térrségbeli történéseke. Hozzáfűzte, hogy az EU-nak fel kellene ismernie, hogy hatalmas politikai potenciál rejlik Közép-Ázsiában.

A magyar érdekekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Nógrádi György kifejtette, hogy hazánk számára általános gazdasági és konkrét üzleti szempontból is a legfontosabb Kazahsztán stabilitása. Két különböző szituációnak értékelte a kazahot és az afgánt, azzal magyarázva, hogy a nyugati hatalmaknak a mostani konfliktusra nincsen érdemi ráhatása.

Pócza István a jelenleg felállt kormány stabilitásáról is kérdezte a szakértőket, illetve arról, hogy várható-e a jövőben hasonló „földrengés”. Hóvári János úgy ítélte meg, a kormány stabilitása helyreállt, a rendfenntartó erők kézben tartják az irányítást.

A jelenlegi kormányfőnek a hazai üzletemberekkel, illetve oligarchákkal kell együttműködést kialakítania az „oszd meg és uralkodj elvén”, ahogyan Putyin is tette hatalomra kerülése után.

A kormányzati ígéretek alapján azt látja, hogy nem várható rövid időn belül következő politikai válság. Nógrádi György úgy zárta a beszélgetést, hogy akinek szerepük van a politika alakításában Kazahsztánban, azoknak mind érdekük a stabilitás fenntartása.

A rendezvényen részt vett több diplomata is Kazahsztán budapesti nagykövetségének képviseletében, akik a közönségkérdések idején szót kértek, hogy megosszák álláspontjukat a közönséggel. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az év eleji történések igen szerencsétlen helyzetet idéztek elő, azóta azonban a rend helyreállt Kazahsztánban, a külföldi csapatok elhagyták az országot, s a kormány a jövőben megvizsgálja, hogyan fajulhattak el ilyen mértékben a tüntetések, illetve történtek-e hibák a helyzet kezelése során.

 Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása