2022. január 13. 05:22 - Danube Institute

Milyen politikai szálak húzódnak a Djokovic-ügy hátterében?

Az oltatlan teniszcsillag körüli huzavonában ausztrál belpolitikai érdekek is szerepet játszanak, a tét pedig nem is kicsi, hiszen idén választásokat rendeznek a szigetországban.
djokovic_nyito.jpg

Novak Djokovic megérkezése az ausztrál nyílt teniszbajnokságra (Australian Open) enyhén szólva sem volt zökkenőmentes. A szigetország beutazási feltételei és a sportrendezvény előírásai egyaránt megkövetelték a résztvevőktől a koronavírus elleni oltás felvételét, a világelső teniszező azonban már korábban hangot adott a vakcinával szembeni szkepticizmusának. Djokovic végül külön engedélyt kapott az eseménynek otthon adó Victoria államot képviselő orvosi testületektől, amelyet egy december 16-i pozitív tesztre és az abból kikövetkeztethető immunitásra alapoztak. A szerb sportoló azóta egyébként beismerte, hogy a fertőzés alatti karanténkötelezettségét is megszegte – közölte a Sky Sports. 

Úgy nézett ki tehát, hogy Djokovic problémamentesen utazhat az év első Grand Slam-tornájának helyszínére, ám Melbourne-ben landolva a határőrök megtagadták az országba való belépését, érvénytelenítették a vízumát és őrizetbe vették.

A majd’ egy hétig húzódó hercehurcát a nemzetközi és a hazai sajtó egyaránt kiemelt figyelemmel követte, ezért annak részletes idővonalát jó eséllyel senkinek sem kell bemutatni. A 34 éves sportoló végül szabad utat kapott a versenyre, miután a bíróság kimondta, az ausztrál hatóságok nem megfelelően jártak el, amikor érvénytelenítették a vízumát. A turbulens időszakban a szövetségi és az állami kormány között hatásköri viták is felmerültek, hiszen előbbi felel a határvédelemért, az orvosi felmentést viszont utóbbi fogadta el.

Az Economist összegzése szerint a szövetségi és állami szint közötti kavarodás már több járványügyi intézkedés kapcsán megnyilvánult Ausztráliában.

Az ország viszonyait vizsgálva kiderül, hogy az ügynek erős politikai vonzata is van. Mint arról korábban mi is írtunk, a szigetországban a kezdetek óta rendkívül szigorúan kezelik a pandémiát, az ellentmondást nem tűrő határvédelem pedig már a vírus megjelenése előtt is jellemző volt. Nem meglepő, hogy e kombináció a világ egyik legszigorúbb beutazási korlátozását eredményezte, amely családtagokat is hosszú időre elszakított egymástól. Sokan az intézkedések nyomán egy erődítményhez kezdték hasonlítani az országot, így a múlt hónapban már az is komoly enyhítésnek számított, hogy a kormány lehetővé tette a beutazást az érvényes vízummal és oltási igazolvánnyal rendelkezőknek. Hozzá kell tenni, hogy

az ausztrálok nagy többsége egyetért a megkülönböztetéssel, hiszen az átoltottsági arány is rendkívül magas, a 16 éven felüliek több mint 90%-a legalább két dózist kapott.

Figyelembe kell továbbá venni, hogy a már említett kemény határpolitika szintén stabil társadalmi támogatottsággal bír – az Economist szerzője szerint akár választást is lehet nyerni vele. Amikor 2001-ben az akkori, botladozó ausztrál kormány visszafordított egy több száz hajótörött menekültet szállító norvég hajót, a nemzetközi közösség összességében negatívan reagált, belföldön viszont népszerűnek bizonyult a döntés, hiszen nem sokkal később újraválasztották John Howard miniszterelnököt – emlékeztet a hírmagazin.

Mindezek tükrében Scott Morrison kormányára nem igazán vetett jó fényt odahaza, mikor úgy tűnt, csak úgy beengednek néhány hétre az országba egy oltatlan élsportolót.

A miniszterelnök elsőre elfogadta Victoria állam és a teniszszövetség döntését, ám amikor Djokovic megérkezett – érezve a társadalmi elégedetlenséget – rögvest kiállt a hatóságok fellépése mellett.

Ekkor úgy tűnt, hogy a kormány akár egy politikai minigyőzelmet is elkönyvelhet, a szerb ikonnak kedvező bírósági döntés után azonban kellemetlen válaszút elé került a jobboldali-liberális vezetés. Alex Hawke bevándorlásügyi miniszter ugyanis jogosult a bírói ítéletet figyelmen kívül hagyva érvényteleníteni Djokovic vízumát, ami azt is jelentené, hogy a teniszező 3 évig nem térhetne vissza az országba. Habár ebben az esetben győzedelmeskedne a keményvonalas bevándorlási politika, a folyamat egészét - különösképpen az igazságszolgáltatás felülírását - nem lehetne zökkenőmentes intézkedésként ünnepelni; arról nem is beszélve, hogy a világelső kitiltása felerősítheti azokat a hangokat, amelyek elvinnék Ausztráliából a világ egyik legrangosabb tenisztornáját.

Ha pedig nem történik több változás, és Djokovic harcba száll a rekordot jelentő 21. Grand Slam-győzelméért, a kormányra vélhetően ráfogható lesz, hogy beletörődött saját kudarcába, és hagyta, hogy eltérő bánásmódban részesüljön a világsztár. A szövevényes ügy politikai vonatkozásai ráadásul talán jelentősebbek is, mint az első blikkre tűnik.

Ausztráliában ugyanis tavasszal szövetségi választásokat rendeznek, a felmérések szerint pedig a kormánypárt támogatottsága egyre csökken a rivális Munkáspártéhoz képest

– utal a Newspoll felmérésére a The Australian. Innentől fogva tehát minden apró siker kiemelt fontosságú lehet Scott Morrisonék számára.

Szemlézte: Irlanda Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása