2022. január 07. 07:00 - Danube Institute

A Biden elnökség első évének külpolitikai sikerei és bukásai

Biden elnökségének első éve már lassan a végéhez közeledik. Külpolitikai szempontból Amerika ráébredése arra, hogy Kína növekvő fenyegetettséget jelent számára, több pozitív külpolitikai lépéshez is vezetett. Másrészről az afganisztáni kivonulás katasztrófája Washington szövetségeseit kétségek közé sodorta – megbízható és kiszámítható szövetséges még az Egyesült Államok?

bidenegyeve_nyito.jpg

Az amerikai elnök 2021-es éve szövetségépítési területen több sikert is elkönyvelhet. A Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quadrilateral Security Dialogue) segítségével a Biden adminisztráció sikeresen folytatott tárgyalásokat biztonsági kérdésekben Indiával és Japánnal, Kína nem kis elkeseredését váltva ki ezzel. Hogy felháborodását kifejezze, Peking a megbeszéléseket az ’Ázsiai NATO’-nak bélyegezte és arról beszélt, hogy az együttműködést fenyegetésként éli meg. A Foreign Policy elemzői úgy vélik, hogy India és az Egyesült Államok kapcsolatának szorosabbra fűzése pozitív fejlemény, bár nem meglepő, hiszen Kína jelentősen megnövelte a katonai erőit az Indiával vitatatott határterületein.

Az adminisztráció külpolitikai sikerei közé tartozik az AUKUS egyezmény megkötése is (erről korábban itt írtunk), amelynek keretében atomtengeralattjárókhoz juttatnák Ausztráliát, megerősítve a nyugati katonai jelenlétet a térségben. Bár összességében az AUKUS sikernek tekinthető, arról sem szabad megfeledkezni, hogy Franciaország (amelyet igen rosszul érintett az egyezmény, hiszen így elesett egy hatalmas összegű szerződéstől, amelynek keretében katonai technikát szolgáltatott volna Ausztráliának) rövid időre megszakította a diplomatikai kapcsolatait Washingtonnal.

A Biden külpolitikának legsikertelenebb lépése egyértelműen az afganisztáni kivonulás.

Amerika hiányosan informálta szövetségeseit a kivonulás menetéről, többször is előfordult, hogy a legfontosabb partnerek is csak kiszivárogtatott információkból ismerték meg Amerika következő lépését. Az afganisztáni kivonulás okozta káosz, több amerikai katona elvesztése (a kabuli reptéren történt terrortámadásban 13-an haltak meg) és a tálibok térnyerése összességében egy igen komoly bukása az adminisztrációnak. Az afganisztáni fiaskó sok szövetségesben kétségeket ébresztett Washington megbízhatóságával és kompetenciájával kapcsolatban, ami hosszú távon problémákhoz vezethet.

További sikertelenségnek számít az iráni urándúsítás kérdésének megoldatlansága. Mióta Trump visszamondta az Obama ideje alatt kötött egyezményt, nem igazán van komolyan vehető nemzetközi megállapodás arra nézve, hogy Irán milyen módon használhatja atomprogramját.

Washington tétlenségét az ország pedig arra használja fel, hogy több uránt dúsítson – ami szintén problémákhoz vezethet mind hosszú, mind rövid távon.

Az utolsó, még eldöntetlen külpolitikai ügy Biden első évéből Oroszország (rebesgetett) ukrán inváziója (erről a témáról korábban itt írtunk). Az orosz erők drasztikus térségbeli növelésére válaszul Amerika is megerősítette, hogy egy invázió esetén mindenképpen növeli a katonai jelenlétét a régióban. A két vezető, Putyin és Biden decemberben hosszas megbeszélést tartottak, hogy elkerüljék a konfliktust; azt, hogy a tárgyalás mennyire volt eredményes és hogy sikerül-e elkerülni a háborút még meglátjuk az elkövetkező hetekben.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása