2022. január 03. 16:00 - Danube Institute

Szerveződik a Kínával szemben álló hálózat: Ausztrália tovább fegyverkezik

Miután nemrég az Egyesült Királysággal és az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetséget Ausztrália Kína ellensúlyozására, a Wall Street Journal által bemutatott újabb fegyvervásárlások hangsúlyozzák Ausztrália tartós elkötelezettségét Kína elrettentésére bármilyen agresszív terjeszkedéstől.

ausztralfegyverek_nyito.jpg

Ausztrália a nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjárók építésére Amerikával kötött szerződés után tovább fegyverkezik. Ez egyfelől jelenti kisebb jelentőségű fegyverek vásárlását Amerikától – a megbízhatatlan és drágán üzemeltethető európai MRH-90 helikopterek helyett 40 darab használt UH-60 Black Hawk általános célú forgószárnyast vesz a csendes-óceáni állam. A térség feltételeinek megfelelően – nagy távolságok, kevés bázis – újabban precíziós rakétákat is vásárolt az amerikai Raytheontól Canberra. Ezenkívül igyekszik belföldi kézifegyver-iparát is fenntarthatóvá tenni, kibővítve lőszerexportját elsősorban Afrika irányába. Ausztrália fegyvereladásai változó időszakok után különösen tavaly ugrottak meg.

ausztralfegyverek_belso.png
Forrás: SIPRI

A legújabb akciója pedig önjáró tarackok vásárlása Dél-Koreától, kibővítve a célazonosításhoz szükséges radarokkal és a logisztikát biztosító lőszerszállító járművekkel. Az egész vásárlás rendkívül érdekes konstrukcióban valósul meg: a dél-koreai Hanwha cég az eszközöket Ausztráliában gyártja le, Melbourne mellett, így ezek a fegyverek egyszerre lesznek beföldi gyártásúak, ami az ausztrál gazdaságot is segíti, s ugyanakkor hizlalja a koreai fegyvergyártó bankszámláját, sőt, olyan új ipari bázist kínál, amellyel a koreai gyártó bővíteni tudja kínálatát.

Ezek az önjáró tarackok pontosan olyan eszközök, amelyek a jelenlegi nemzetközi környezetben rendkívül népszerűek.

Nehézfegyverek, így kifejezik, hogy komoly összecsapásokra készül az ausztrál haderő. Ezenkívül tüzérségi fegyverek: ezeknek komoly szerepük lehet egy olyan háborúban, ahol a légierő mindkét fél komoly légvédelme miatt korlátozott képességekkel bír, nem pedig légvédelem nélküli terroristákat kell kibombázni Közép-Ázsia hegyeiből. Egy ilyen tarack nagy tűzerőt tud kifejteni, majd aztán saját motorjával gyorsan helyet változtatni, így megnehezítve a mai, fejlett felderítő rendszerek dolgát is.

Azzal, hogy Ausztrália Dél-Koreától vásárolta ezeket az eszközöket, kifejezte, hogy

nemcsak hagyományos szövetségeseivel kíván együttműködni fontos katonai kérdésekben.

Ausztrália alapvetően Indiával, Japánnal és az USA-val van katonai szövetségben, ez a „Quad” együttműködés, valamint újabban az említett AUKUS amerikai-angol-ausztrál szövetségbe is belépett. A Dél-Korea felé tett lépés azt jelzi, hogy eddigi szövetségeseinek hagyományos partnerei felé is tesz önálló lépéseket. A félszigeti köztársaság ugyanis, mint ismeretes, Japánnak és az Egyesült Államoknak egyaránt fontos stratégiai partnere. A másik fontos új szövetséges, amerre a szigetország tájékozódott, nem más, mint Izrael: a közel-keleti válságok után menetrendszerűen érkező baloldali tiltakozáshullámok az ausztrál kormányt sem kímélték meg. Azonban ebből is egyértelműen látszik, hogy Canberra komolyan veszi stratégiai kihívásait. Ausztráliának pénzügyileg nem lenne szükségszerű fegyvereket exportálni politikailag kényes övezetekbe. Egyértelmű, hogy ez kifejezetten azért valósult meg, hogy a fegyveripart fenntarthatóvá tegyék, illetve az új stratégiai helyzetben hosszú távú partnereket szerezzenek. Esetünkben ez Izrael high-tech képességeit tekintve egy kimondottan jó választás volt, amiért érdemes volt kisebb presztízsveszteséget vállalni a helyi baloldallal szemben.

Miközben senki nem akar Kínával háborút kezdeni, és nincs is szüksége rá,

Ausztrália fegyverkezése saját szempontjából racionális, és a globális egyensúly szempontjából is fontos folyamat.

Canberrának a közelmúltban sok geopolitikai kudarcot elszenvedő Nyugat részeként komoly képességekkel rendelkező államként kell fellépnie az átrendeződő világrendben, így elrettentve Kínát a felelőtlen akcióktól a Csendes-óceán nyugati részén. A szigetország mérete ellenére viszonylag kis népességű állam, elszigetelt pozícióban. Erőt kell mutatnia, különben a gyengék között marad, s ahogy a görög történetíró, Thuküdidész írta a mindenkori hatalmi politikáról: „az erős azt teszi, amit akar, a gyengék pedig elszenvedik, amit el kell szenvedniük”.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása