2021. december 13. 07:00 - Danube Institute

Ukrajna orosz inváziójától tart a CIA

Ukrajna az Egyesült Államokat olyan katonai technológia átadására kéri, ami esetleg arra kényszerítené az Orosz Federációt, hogy az újra gondolja a kibontakozni látszó inváziós tervét Kijev ellen. Bár Kijev kérése a katonai eszközök átadására egyre kétségbeesettebb, Washington még mindig habozik – a katonai segítség helyett inkább újabb gazdasági szankciókat tervezgetnek Moszkva ellen.

oroszukran_nyito.jpg

Jelen pillanatban nagyjából 115 ezer orosz katona állomásozik Ukrajna határainak a közelében – elsősorban a Krími félszigeten és a kelet-ukrajnai szakadár régiókban. A konfliktus kibontakozásának az elején Moszkva azzal próbálta elterelni a figyelmet a növekvő katonai jelenlétről a határon, hogy ’csak gyakorlatozni’ vannak ott az orosz csapatok, de mivel több tízezer katona maradt ott a ’gyakorlatozás’ helyszínén, a Kreml ezen állítását nem sokáig lehetett fenntartani. Főleg miután katonai kórházak is megjelentek a helyszínen –

az egyedüli, ami még hiányzik egy valós háborús előkészületekhez az a logisztikai hálózat kiépítése a készletek szállításához.

Az amerikai titkosszolgálat attól tart, hogy 2022 elején Oroszország újabb támadást indíthat Ukrajna ellen, egy sokkal jelentősebb katonai erővel, mint korábban, 175 ezer katonával. A félelmeket alátámasztani látszik, hogy az elmúlt időszakban a Kreml keményebben kezdett el Ukrajnáról és nyugati kapcsolatairól beszélni. A helyzet komolyságát mutatja, hogy november elején Joe Biden személyesen küldte el a CIA vezetőjét, William Burnst Moszkvába, hogy figyelmeztesse a Kremlt, ne tegyen agresszív lépéseket. A helyzetet tovább bonyolítja - írják a Foreign Policy elemzői - hogy ha az európai energiaválság tovább mélyül, akkor Oroszország ezt – egy esetleges háború esetén – könnyen felhasználhatja a nyugat ellen, ’megvásárolva’ a be nem avatkozásukat.

Természetesen az invázió ellen is rengeteg érv szól. Egy háború Ukrajnával hatalmas veszteségekkel járna Oroszország számára

– mind gazdaságilag, mind katonailag, mind pedig diplomáciai fronton. Az ukrán hadsereg mára már sokkal erősebb és tapasztaltabb, mint 2014-ben volt, így sokkal nagyobb orosz veszteségekkel járna egy esetleges háború. Másrészről ma az orosz gazdaság sokkal gyengébb, mint 2014-ben volt. Az orosz gazdaságot, mind a nyugati szankciók, mind a koronavírus okozta gazdasági leállás nehezen érintette. 2020 volt az első év, amikor Kína egy főre eső GDP-je több volt, mint Oroszországé – ez mutatja az ország gazdasági problémáinak a mélységét. Az orosz állampolgárok látható életszínvonalbeli csökkenése (míg persze az oligarchák jól élnek) hatalmas belső feszültségekhez, illetve Putyin népszerűségének csökkenéséhez vezetett az elmúlt években. Ezen felül, ha a háború tovább folytatódik, az már nem Ukrajna oroszok lakta részein zajlana, így a lakosság ellenségességével is szembe kellene néznie egy inváziós hadseregnek.

Minthogy már korábban is írtuk, a kérdést tárgyalva az orosz biztonságpolitikai érdekeket sértő nyugati lépésekről sem szabad megfeledkezni. Néhány héttel ezelőtt Moszkva arról panaszkodott, hogy egy nyugati nukleáris fegyvereket szállító repülőgép haladt el 20 km-re a határaitól. Törökország – NATO tag – pedig drónokat adott el Ukrajnának – ezt a technológiát már fel is használta Kijev az egyik szeparatista régió ellen – írta a Politico.

Így a nyugat számára is felmerül a kérdés – mennyire szabad feszíteni a húrt Oroszországgal szemben?

Putyin ugyanis már kétszer (2008, Grúzia és 2014, Ukrajna) erősen tudomására adta a NATO-nak, hogy nem tűr további terjeszkedést keletre. Bár valóban csodálatos lenne, ha az összes ország szabadon megválaszthatná, hogy melyik (ideológiai és katonai) blokkhoz szeretne tartozni, a realitás az, hogy Oroszország még mindig érdekszférájának tartja a posztszovjet régiót. Így a nyugat számára is ott a kérdés: szabad-e bökdösni az orosz medvét?

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása