A Batthyány Lajos Alapítvány doktori ösztöndíjprogramjának második szakmai találkozóján Tóth Klaudia ösztöndíjas, a Migrációkutató Intézet kutatója tartott előadást kutatási témájáról, a Boko Haram terrorszervezetről. A szakértő hozzászóló ez alkalommal témavezetője, Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, az NKE oktatója volt.
Tóth Klaudia előadásának bevezetőjeként bemutatta a terrorszervezet akcióinak térségét. Nigéria 213 milliós népessége dinamikusan bővül: aktuális projekciókra hivatkozva figyelmeztetett, hogy ez a népességszám több mint 700 millióra bővülhet az évszázad végére, így az ország mindenképpen fontos szerepet tölt be a jövőben – akár globális értelemben is. Érdemes tehát „vigyázó szemünket Nigériára vetni”. A lehetőségek mellett jelentős kihívásokkal is szembe kell néznie a nyugat-afrikai államnak, különösen annak északi részén, a Száhel-övezet részét képező területen, ahol a Boko Haram is tevékenykedik. Elsősorban a klímaváltozás okoz itt komoly problémákat, amely a térség domináns gazdasági ágazatát, a mezőgazdaságot különösen érzékenyen érinti. Ezenkívül az elavult, pazarló agrártechnikák is súlyos gondot okoznak – többek között ezek oda vezettek, hogy az elmúlt években a Csád-tó vízfelszíne 90 százalékkal csökkent.
Hosszabb távon pedig az várható, hogy az erőforrásokért zajló konfliktusok még inkább kiéleződnek.
További nehezítő tényezőként lehet említeni, hogy a szociális ellátórendszerek a népességnövekedés miatt súlyosan leterheltek, a vagyoni különbségek a társadalmi csoportok között – akár az ország két szomszédos térsége között is – jelentősek és a szegénységből való kitörés lehetősége igencsak korlátozott.
Tóth Klaudia ezután áttért a Boko Haram bemutatására. Ahogy fogalmazott: a terrorszervezet „politikai-klimatikus-gazdasági-társadalmi feszültségek terméke” így egy rendkívül komplex kérdéskörről van szó. Ami a csoport szervezettörténetét illeti, az előadó elmondta, hogy a Boko Haramot Mohammed Juszuf muszlim radikális hitszónok alapította 2002-ben. Szinte minden korcsoporthoz elértek szavai Nigéria északkeleti részén, a Csád-tó medencéjében. Miután 2009-ben a nigériai rendőrség foglyul ejtette és meggyilkolta a vezető prédikátort, az irányítást Abubakar Shekau vette át, aki még radikálisabbnak bizonyult, s ő vezette a csoportot 2021 nyári haláláig. Az ő irányítása alatt esküdött hűséget a Boko Haram a Szíriában és Irakban tevékenykedő Iszlám Államnak.
Abubakar halála után a csoporton belül komoly feszültség alakult ki és a harcosok egy része az Iszlám Állam Nyugat-afrikai Tartománya terrorista hálózathoz csatlakozott, a másik pedig önállóan folytatta tevékenységét.
Az előadó a legdurvább részletekre nem kiterjedő fotókkal szemléltette, hogy milyen brutális módszerekről, eljárásokról híresült el a csoport az elmúlt években. Elmondta, hogy napjainkig mintegy 38 000 halálos áldozatot követeltek a Boko Haram akciói és több mint 2,5-3 millió főnek kellett elhagynia otthonát. Tóth Klaudia röviden elemezte azt is, hogy milyen műveleteket hajtottak végre a helyi és nemzetközi biztonsági erők a terrorszervezet ellen. Kifejtette, hogy képesek voltak komoly veszteségeket okozni a radikális iszlamistáknak, habár a szervezet teljes megsemmisítését nem voltak képesek elérni. Tóth Klaudia hangsúlyozta: a Boko Haram kiváló erődítéseket épített ki akcióinak területén és a Csád-medence terepviszonyai is erősen hátráltatják az ellenük folyó harcot. Leszögezte: a terrorszervezettel való konfliktust hazánkban sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hiszen
komoly migrációs kockázatot jelenthet, ha a Boko Haram tevékenysége esetleg újabb tömegeket űz el otthonaikból.
Tóth Klaudia előadása után doktori témavezetője, Dr. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója, az NKE oktatója fűzött kiegészítéseket az előadáshoz. Elmondta, hogy a Boko Haram szétverése azért is várat magára, mert egyelőre nem jelent egzisztenciális fenyegetést a nigériai államra. Az országnak eleve komoly megoldandó problémái vannak a középső régióban a nomád állattartók és a földművelő életmódot folytató csoportok konfliktusaival, az ország északnyugati területén folyó felkeléssel, s még a Niger deltájában tevékenykedő, az olajtermelést fenyegető felkelőcsoportokkal is. Megjegyezte: a nyugat-afrikai állam szempontjából egy Közép-Európa számára fenyegetőnek számító 2,5-3 milliós menekülttömeg nem jelentős méretű. Elmondta, hogy
a dzsihádista csoportok szerencsére folyamatosan harcolnak egymás között, így ez hozzájárulhat meggyengülésükhöz.
A kérdésekre áttérve Tóth Klaudia izgalmas betekintést engedett PhD-kutatásának folyamatába is. Beszámolt arról, hogy az esemény után Szicíliába utazik, ahol emberkereskedők áldozatául esett, korábban a Boko Harammal is kapcsolatban álló nigériai menekült nőkkel fog interjúkat készíteni, ezáltal első kézből jutva beszámolókhoz. Ezenkívül más nigériai emberekkel, például a Hungary Helps Program ösztöndíjával Magyarországon tanuló diákokkal is konzultál majd. Mindez hozzásegíti egyik kutatási kérdésének megválaszolásához, amely a Boko Haram és az egyéb dzsihádista szervezetek konfliktusainak társadalmi hatására vonatkozik. Elmondta, hogy később természetesen Nigériába is el kíván utazni megfelelő elemzések elvégzése érdekében.
Írta: Farkas Dániel
