A dél-ázsiai regionális hatalom egyik politikusa széthúzónak találja azt az amerikai tervezetbe foglalt célt, mely szerint a többi között Indiával lehetne bővíteni az Öt Szem kémszövetséget – közölte a Defense One hírportál.
Az Egyesült Államok Képviselőháza szeptemberben elsöprő kétpárti támogatással fogadta el a jövő évre vonatkozó, mintegy 768 milliárd dollár értékű védelmi költségvetési törvényt, amely jelenleg a szenátus asztalán várakozik. A rengeteg területet érintő, több száz oldalas dokumentum hírszerzési együttműködésről értekező alfejezete – bár csak néhány mondatból áll – keltett némi nemzetközi visszhangot.
A törvény írói először is hangsúlyozzák a második világháborús örökségnek számító Öt Szem szövetség szerepét, amely a legfontosabb angolszász demokráciák (Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland) titkosszolgálati tevékenységét hangolja össze, majd kiemelik, hogy – ugyan a biztonsági környezet merőben megváltozott az évtizedek során –
az együttműködés továbbra is releváns a Kína és Oroszország jelentette fenyegetés és a hatalmi viszonyok átrendeződése miatt.
Ezután arra kérik fel a nemzeti hírszerzési igazgatót és a védelmi minisztert, hogy legkésőbb május 20-ig készítsenek egy jelentést mindkét kongresszusi kamara fegyveres erőkkel foglalkozó bizottságának, amelyben egyebek mellett beszámolnak a kémszövetség kibővítésének lehetőségeiről.
Potenciális partnerországként Németországot, Japánt, Dél-Koreát és Indiát nevezik meg.
The #US House Armed Services Committee has asked the director of national intelligence and the secretary of defence, to identify the benefits and risks of expanding the #FiveEyes network to also include #India #Japan #Germany and #SouthKorea. pic.twitter.com/ihHnMEwgqY
— IDU (@defencealerts) November 4, 2021
A dokumentum ezen szakaszának szövegezéséért egyébként a Képviselőház Fegyveres Erők Bizottsága alatt működő Különleges Műveleti és Hírszerzési Albizottság vezetője, az arizonai demokrata Ruben Gallego felel.
Mushahid Hussain Sayed pakisztáni szenátor ugyanakkor nincs elragadtatva a washingtoni elképzelésektől:
Ez egy recept a megosztottsághoz, és végső soron egy újabb hidegháborúhoz; ha tényleg véghez viszik, akkor meg lesznek húzva a vonalak
– fogalmazott vészjóslóan a politikus. Iszlámábád nyilvánvalóan az ősi rivális India bevonása miatt érezné magát fenyegetve.
Sayed számára nem kérdéses, hogy a bővítés negatívan hatna az eddig egyébként is rendkívül hullámzó amerikai-pakisztáni kapcsolatokra, tehát az is feltételezhető, hogy a dél-ázsiai ország titkosszolgálata (amely egyébként a szűk világelitbe tartozik) még kevesebb információt osztana meg a CIA-vel. Mindezt éppen akkor, amikor az afganisztáni helyzet fokozott koordinációt kíván, hiszen – habár Pakisztán támogatja a tálibokat – az instabil állapot és az abból fakadó terrorveszély Iszlámábád számára is biztonsági kockázatot jelent. A hidegháborús megjegyzésre visszatérve
érdemes megemlíteni azt a stratégiai háromszöget, amely Kína, Oroszország és Pakisztán között formálódik,
hiszen az utóbbi két ország közötti, egykoron borús kapcsolatok egyre javulnak, amely folyamatot egy pár év múlva átadásra kerülő gázvezeték koronáz majd meg. Az persze nem elfelejtendő, sőt kulcsfontosságú az új hatalmi vetélkedés korszakába lépve, hogy Moszkva továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Új-Delhivel.
Érdekes továbbá a Washington Examiner szerzőjének felvetése, aki nemhogy nem bővítené a hírszerzési szövetséget, de Új-Zélandot egyenesen ki is tenné abból, mondván Jacinda Ardern kormánya nem elég elkötelezett a Kínával szembeni fellépés iránt. Tom Rogan szerint Wellington ezzel a részes államoknak több kárt okoz, mint hasznot.
Szemlézte: Irlanda Balázs