2021. október 31. 09:00 - Danube Institute

BLA|arena – Gyorsabban érkezik el a demográfiai válság, mint gondoltuk?

A Batthyány Lajos Alapítvány Demográfia és Migráció címen rendezett kerekasztal-beszélgetést a BLA|arena közéleti programsorozat keretében. A beszélgetés kiindulópontját Tóth I. János, az SZTE habilitált egyetemi docensének Demográfiai tél című munkája adta, amely a világ jelenlegi és jövőbeli demográfiai folyamatait vizsgálja.
bla1_nyito.jpg

A beszélgetés a nyugati társadalom – különösen Európa – cseppet sem reményteli jövőjét járta körbe, melynek okai között szerepel a csökkenő népesség, illetve a részt vevők rámutattak a közel-keleti és afrikai migrációs folyamatok tendenciáira és annak hatásaira. Tóth I. János beszélgetőpartnere Molnár Balázs, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért stratégiai és koordinációs elnökhelyettese, valamint Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumi elnöke volt. Az eseményt Pócza István, a Batthyány Lajos alapítvány programvezetője moderálta.

A rendezvény első részében Tóth I. János prezentációban mutatta be Demográfiai tél című könyvét. Beköszöntött a demográfiai tél, vagyis tartósan fennáll a természetes fogyás, amikor a halálozási számok meghaladják a születési számokat. Számos adattal illusztrálta előadását, az európai országok mellett a világ népesség-trendjeiről is hallhattak a megjelent vendégek. Az egyik legmegdöbbentőbb statisztikai adat:

az 1,37 százalékos termékenységi ráta mellett Európa lakossága 47 év alatt a felére csökken, tehát a 735 milliós kontinens 312 millió fős lesz.

Jelenleg két demográfiai folyamat figyelhető meg globálisan: az egyik a fejlődő, a másik a modernizált, fejlett világban.

 A fejlődő világban jelenleg dinamikus a népességnövekedés, míg a modernizáltabb társadalmakban erős népességcsökkenés jellemző. A modernizációnak kettős a hatása: az átlagéletkor növekedése és a termékenység csökkenése. Az első hatás tudatos, mivel az általános egészségügyi állapot javulásával és a tudomány fejlődésével együtt jár az átlagéletkor növekedése. A második viszont nem direkt módon következett be. A világra vonatkoztatott termékenységi ráta jelenleg 2 százalékon áll, amely csökkenő népességet jelent. (A népesség reprodukciója 2,1 százalékos termékenységi ráta mellett érhető el.)

Tóth I. János a népességcsökkenés szempontjából három csoportot jelölt meg. Az első a Kelet-Ázsiában lassan sorvadó országoké, ahol a csökkenés nincs nagy hatással a társadalomra. A második a gyors sorvadás útján haladó kelet-európai államok, a harmadik pedig a kulturális összeomlás, amely a nyugat-európai államokat érinti.

 Az előadó szerint a világban jelenleg kulturális háború zajlik az antinatalisták (születésellenes) és a pronatalista (születéspárti) erők között,

melyet lehet értelmezni a globalisták és a szuverenisták küzdelmeként is. A pronatalista felfogás a tézis, az antinatalista pedig az antitézis, a szintézis pedig a 2,1 százalékos termékenységű rátát elérő tradicionális modernizáció. Kérdés az, melyik oldal nyeri meg az ideológiai küzdelmet, ennek következményeként milyen irányba fog haladni világunk.

bla1_belso1.jpg

Az előadás utáni diskurzusban Molnár Balázs rávilágított arra, hogy az Európai Unióban már nincs olyan tagállam, ahol növekedne a népesség, Nyugat- és Észak-Európában a bevándorlásban látják a megoldást. A probléma nem magával a bevándorlással van, hanem azzal, hogy teljesen más kultúrközegből érkeznek a migránsok. Aggasztó, hogy a nyugati-európai társadalmakban ma már minden harmadik vagy negyedik gyermek bevándorló hátterű, és döntő többségük nem európai országból vándorolt el. Rámutatott, hogy az EU világgazdaságban betöltött szerepe tovább fog zsugorodni, mivel a bevándorolt tömegek nem képesek innovációt teremteni a nyugati társadalmakban.

2017-ben az EU a világgazdaságból kivett százalékos aránya 17% volt, a mostani számok 10% körül mozognak, amióta Nagy-Britannia is elhagyta közösséget. A magyarországi családpolitikát tartaná követendő példának Európa többi országa számára.

Dezső Tamás szomorú jövőről beszélt. A közel-keleti országok jelenlegi 700-800 milliós lélekszáma 2050-re az előrejelzések szerint eléri az 1,2 milliárdot.

Úgy fogalmazott, hogy egy európányi muszlimmal leszünk majd többen. A fiatal átlagéletkor, a vízkészlethiány, valamint a munkanélküliség továbbra is tömeges migrációra fogja sarkallni a lakosságot, és nemcsak a Közel-Keletről, de Afrikából is jelentős mennyiségű bevándorlóra kell számítani. Európára hárul ennek a megoldása, de a jelenlegi körülmények arra utalnak, nem lesz képes mindezt kezelni. Az Európába beáramló muszlim közösségre nincs hatással a nyugati dekadencia, a muszlim kultúra önmagában konzerválja a további demográfiai növekedést, így az integrációt sem lehet végrehajtani. bla1_belso2.jpg

Pócza István azt kérdést vetette fel, hogyan lehet a demográfiai és migrációs folyamatokat összebékíteni a modernizációval. Tóth I. János erre jó példának látja a fejlett és gazdag Izraelt, ahol a termékenységi ráta 3,1. Ennek magyarázta, hogy Izrael a végsőkig harcol saját államáért, valamint az ortodox zsidóság tradicionalista felfogása is lehetővé teszi a kedvező születési számot.

Molnár Balázs a magyar családpolitika oldaláról közelítette meg a kérdést, ugyanis

az elmúlt tíz évben számos családbarát intézkedés miatt a termékenységi arányszám növekedésnek indult idehaza.

Hangsúlyozta, hogy európai viszonylatban is meg kell meghonosítani ezeket az ösztönzőket.
Dezső Tamás szerint a modernizációnak van realitása a muszlim világban, ugyanis jelenleg a globális tőkepiacnak, a multinacionális cégeknek érdeke, hogy a majdani bevándorlók egyben fogyasztókká is váljanak.

Dezső Tamás szerint óriási fegyvertény, hogy a muszlim világban a nők sokkal előbb vállalnak gyermeket, mint Európában, és nagyon jó iránynak tartja az itthon zajló családpolitikai intézkedéseket, melyeket a nyugati társadalmaknak is implementálnia kellene.

Írta: Tombor Levente

süti beállítások módosítása