Danube Institute Blog

Munkáspárti álmok, konzervatív realitások Nagy-Britanniában

2021. április 27. - Danube Institute

Mathew Goodwin professzor az UnHerd hasábjain értekezik a brit Munkáspárt lehetséges jövőjéről és az azzal kapcsolatos kutatásokról, számításokról.

labour_nyito.jpg

A kent-i egyetem tanára szerint a május 6-i hartelpool-i választás igen jelentős vízválasztó lesz a szebb napokat is megélt baloldali pár életében. A szavazókörben 1964 óta csak a Munkáspárt tudott nyerni, de idén megvan rá az esély, hogy a konzervatívok szerzik meg az itteni mandátumot. A szerző úgy véli: ha az utóbbi forgatókönyv valósul meg, akkor tovább nehezedik majd a nyomás a jelenlegi pártelnökön, Sir Keir Starmer-en.


A veterán politikus nemrég azzal került országos reflektorfénybe, hogy egy világéletében munkáspárti kocsmatulajdonos elküldte őt a saját pubjából, mondván a felelőtlen ellenzéki magatartással Starmer elárulta a szavazóit.

Az esetről videófelvétel is készült, amely itt megtekinthető.

Goodwin szerint a baloldali párthoz közeli politikusok és politológusok azt javasolják a Munkáspárt vezetésének, hogy koncentráljanak az úgynevezett „Kék Fal” választókörzeteire. Az elnevezés a konzervatívok hagyományos kék színéből, és az egyes koncentrált szavazókörök elhelyezkedéséből ered, amelyek mintegy falszerűen jelennek meg a térképekre kivetítve. A szóban forgó területek általában egyetemi, nagyvárosi vagy külvárosi területek, amelyekben a legutóbbi választásokon a konzervatívok tudtak győzedelmeskedni, de a legújabb felmérések szerint ma már a Munkáspárt felé húznak.

labour_belso.jpg

Steve Akehurst politikai elemző 41 ilyen szavazókört azonosít, köztük a jelenlegi miniszterelnök, Boris Johnson körzetét, Uxbridge-t. Az elemző szerint itt többségben vannak/voltak a Brexit-et elutasítók, és sokkal több a diplomával rendelkezők száma, akik általában inkább a baloldali pártokra adják le a szavazataikat. Akehurst szerint, ha igazán jól teljesít a Munkáspárt akkor akár 26 mandátumot is tudnak itt szerezni. Ha a konzervatívok más területeket is elbuknak, akár az országos többségüket is elveszíthetik.

A kedves olvasó is láthatja, hogy nagyon sok a „ha”. Ezzel Goodwin is egyetért, de ő tovább is megy ennél: szerinte a fenti forgatókönyv csak Akehurst vágyálma, aminek nem igazán van valóságalapja. Szerinte hasonló esetek az utóbbi években is történtek. Példaként említi, hogy sok munkáspárti elemző anno azt javasolta, hogy a párt egy új népszavazást írjon ki Brexit-el kapcsolatban.


Azt viszont nem vették figyelembe, hogy a tömegbázisuk nagy része is a kilépésre szavazott, és hogy egy ilyen kampány a bázisterületüknek számító északon komoly károkat okoz.

A szavazók véleményének elhanyagolása meg is hozta a hatását. A Konzervatív Párt bevette a Vörös Falnak nevezett északi régiókat és sok, munkások által lakott szavazókört megnyert magának. Az 57 újonnan konzervatívvá lett körzet közül 54 korábban munkáspárti terület volt. Az 54-ből pedig 50 a kilépés mellett szavazott.

Goodwin szerint szép elképzelés a Kék Fal felmorzsolása, csak sajnos a számok és a realitás ezt nem teszi lehetővé. Szerinte a brit választási rendszer sem igazán segít itt a Munkáspártnak, hiszen a legtöbb szavazójuk 1-1 nagyváros körzetébe költözött vagy költözik. Az sem mellettük szól, hogy a törzsszavazóik köre mára szinte teljesen átalakult.


Ma az átlag Labour szavazó a nagy metropoliszban lakó, diplomás értelmiségi, míg a klasszikus régi szavazójuk, a munkásosztály ma már inkább a konzervatívokat támogatja.

Goodwin úgy gondolja, hogy az is nehezíti a Munkáspárt dolgát, hogy a baloldalon ma már több formáció is van (Libdemek, zöldek), amelyekkel ugyanazokért a szavazókért küzdenek. Ezzel szemben a konzervatívoknak a Brexit-párt lemorzsolódása után nem igazán maradt kihívója a jobboldalon. A professzor szerint Akehurst tézise ott is megbukik, hogy azt feltételezi, hogy a Vörös Falból nem harapnak ki további részeket a konzervatívok.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása