Hazánk továbbra is Európa élmezőnyéhez tartozik az átoltottságot illetően, miközben a kontinensen az eredetileg közegészségügyinek indult kérdés geopolitikaivá nőtte ki magát.

Immáron több mint 300 millió adag vakcinát oltottak el világszerte, a fényt azonban még mindig nehezen látni az alagút végén. A hónapok óta zajló forgalmazás alatt óriási különbségek alakultak ki a különböző országok népességarányos beszerzési számai között, köszönhetően a gazdasági potenciálnak, az oltóanyagok diverzifikálási lehetőségének és nem utolsósorban az Európai Bizottság esetlenségének. Izraelnek sikerült/sikerül a leggyorsabban kiszolgálnia állampolgárait, hiszen a beoltottak aránya már jócskán 50 százalék fölé nőtt, a 9 millió fős népesség egyharmada pedig már mindkét dózist megkapta.

Hazánk cikkünk megjelenésekor a 12. legjobban átoltott ország volt a világon, a milliós nagyságrendű lakossággal bíró uniós tagállamok között pedig a legelőkelőbb helyen áll, ami a száz főre jutó injekciókat illeti.

Saját szerkesztések a Financial Times adatai alapján

Mint arra a Spectator webes felületén William Nattrass rámutat, Európán, sőt, a V4-en belül is igen komoly különbségek kezdenek kialakulni egyes országok oltási mutatói között. Ezt pedig első sorban a kelet felé fordulás megosztó jellege okozza.

Egyre többen fontolják meg az Európai Gyógyszerügynökség megkerülését és a vakcinák hazai hatósági úton történő engedélyeztetését.

Csehországban komoly viták folynak az orosz és kínai oltóanyag bevetését illetően, a fenti táblázatot és a jelenlegi járványhelyzetet figyelembe véve nem is alaptalanul.

Szlovákiába a hónap elején 2 millió adag Szputnyik V vakcina érkezett, amely nagy port kavart a helyi közéletben. Az Unió iránt elkötelezett liberálisok éppen a magyar kormány beszerzésben játszott szerepétől riadtak meg, és az EU-tól való eltávolodásként élték meg a történéseket – világít rá a cikk. Sőt, bizonyos szlovák médiafelületek egy kimondottan Brüsszel ellenes és Orbán Viktor felé közeledő lépésként számoltak be a Matovič-kormány húzásáról. Ezzel szemben sokan csupán pragmatikus közegészségügyi szálat látnak a háttérben, mintsem értékalapú politikai pozicionálást.

Bármi is legyen a valóság, az a szerző szerint biztos, hogy a nemzeti oltási programok sikeressége (vagy sikertelensége) jelentős szerepet fog játszani Brüsszel megítélésében, valamint az egyének Európa-képének formálódásában.

Szemlézte: Irlanda Balázs