Danube Institute Blog

Joe Biden első közel-keleti légicsapása óriási vitákat generált a Capitoliumban

2021. március 05. - Danube Institute

Bár az Amerikai Egyesült Államok új elnöke beiktatása után azt írta ki Twitter felületére, hogy ,,America is back”, vagyis hogy ,,Amerika visszatért”, ekkor még senki nem gondolta, hogy ez az ő értelmezésében a közel-keleti háborúk és az intervencionalista politika visszatérést is magában hordozza.

biden.png

Február 26-án a reggeli órákban azonban arról értesült a világ, hogy Biden kiadta első légicsapásra vonatkozó utasítását és az amerikai erők Szíriában végre is hajtották azt az Irán által támogatott Népi Mozgósítási Erők két csoportja ellen. Két héttel a csapás előtt egy koalíciós alakulat embere életét vesztette a kurdisztáni Erbilben található repülőgép-támaszpontot ért támadás közben, így az amerikai elnök válaszlépésként cselekedett.


A Foreign Policy összefoglalójából kiderül: a Capitoliumban megannyian helytelen döntésként aposztrofálták a történeteket és felháborítónak tartják még a demokrata térfélen is, hogy a kongresszus előzetes jóváhagyása nélkül cselekedett.


Felmerül a kérdés, hogy vajon így miképpen fogja Amerika tárgyalóasztalhoz ültetni az iráni felet, amellyel nukleáris megállapodást akart tető alá hozni az elnök.


Szakértők szerint Joe Biden ezt követő lépéseiből megfigyelhető lesz majd, hogy milyen mértékben gyakorol hatást a döntéseire pártja baloldali külpolitikai nyomása, valamint hogy elnöksége során milyen minőségű kapcsolatot kíván fenntartani a kongresszussal.


Biden lépésével kapcsolatban megszólalt Bernie Sanders korábbi elnökjelölt-aspiráns, szenátor is, aki közleményben fejezte kiaggodalmát. Mint írja, azáltal, hogy az amerikai erők légicsapást gyakoroltak Szíriában, csak az örök háború folytatására ítélték Amerikát, ahelyett, hogy befejezték volna azt. Véleménye szerint túl hosszú ideje járja már ezt az utat mindkét oldal adminisztrációja,


túl kiterjedten értelmezik a katonai beavatkozásra vonatkozó szabályozásokat mind a közel-keleti régióban, mind másutt, és ennek véget kell vetni.


Tim Kaine és Chris Murphy demokrata szenátorok szintén sajtóközleményekben fejezték ki nyugtalanságukat. Kaine a kongresszus nevében azonnali és teljes körű tájékoztatást kért az ügyben a Biden-adminisztrációtól. Mindkét szenátor támogatja azt a kétpárti kezdeményezést, amely segítségével hatályon kívül helyezhetnék azokat a csaknem két évtizedes rendelkezéseket, amelyek kiterjedt háborús hatalmat biztosítanak az elnöknek, és amelyeknek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokkal kapcsolatban még volt létjogosultságuk.


Bízom Biden elnök döntéshozatalában, és tisztában vagyok vele, hogy komolyan veszi a kongresszus háborús hatásköreit. Ettől függetlenül a kongresszusnak ugyanolyan kritikai szemmel kell vizsgálnia cselekedeteit, mint tette azt a Trump-adminisztrációnál, és ugyanúgy meg kell követelni az egyértelmű jogi indoklást, különösen olyan színterek esetében, mint Szíria, ahol a kongresszus nem engedélyezett kifejezetten amerikai katonai akciókat - mondta Murphy.


Kentucky szenátora, a republikánus Paul Rand is hangot adott nemtetszésének. Elítélte a szíriai polgárháborúba való beavatkozást, továbbá ellenezte, hogy egy szuverén nemzet ellen felhatalmazás nélkül indított katonai csapást az elnök.


John Kirby, a Pentagon szóvivője ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok alkotmányának II. cikke nem csak hogy felhatalmazza, de még kötelezi is Biden-t az efféle válaszcsapások elrendelésére. Biden néhány kritikusa egyébként - köztük republikánus törvényhozók is - dicsérte a légicsapások ötletét, mondván ezzel Amerika megmutathatta katonai potenciálját és elrettenthette Iránt egy jövőbeli, esetleges katonai agressziótól.


Szemlézte: Spiesz Bianka

süti beállítások módosítása