Az Egyesült Államok Kongresszusának székhelye, a Capitolium és az úgynevezett Capitol-domb (Capitol hill) éveken keresztül Washington DC. egyik leglenyűgözőbb és legkönnyebben elérhető attrakciójának számított. Mára ez megváltozott.

A január 6-i capitoliumi ostrom óta a fővárosban szigorították a biztonsági intézkedéseket: körülvették az épületet magas szögesdrótos védőkerítésekkel, valamint kiadták, hogy a Nemzeti Gárda és más biztonsági erők katonáinak ezrei éjjel-nappal védelmezzék a környéket. Január 28-án a capitoliumi rendőrség vezetője, Yogananda Pittman azt tanácsolta, hogy véglegesítsék ezeket az intézkedéseket – számolt be róla a National Review.

Nancy Pelosi, a képviselőház elnöke ehhez azt is hozzátette, hogy szerinte a külső védelmi rendszer mellé a képviselők védelmére is külön forrásokat kellene csoportosítani, hiszen – ahogy fogalmazott -„az igazi ellenség a képviselőházon belül van.”

Számos politikus viszont ellenezte Yogonanda és Pelosi felvetését. Többen kiemelték, hogy a Capitolium idáig a demokrácia jelképe volt: az ostrom kitörése előtt újságírok, törvényhozók, lobbisták, de turisták is ingyenesen és szabadon megközelíthették az épületet.

Hozzáteszik, hogy éppen ezért még a szeptember 11-i terrortámadás után sem zárták be „a nép házának” (people’s house) kapuit a tágabb nyilvánosság elől.

„Ha fenn akarjuk tartani Amerika demokráciáját egy bizonyos szintig az ezzel járó kockázatokat is fel kell tudnunk vállalni. Miután nem egy zárt társadalom vagyunk, mint Kína, vagy Oroszország, elkerülhetetlen, hogy valamennyire sebezhetőek maradjunk a nép előtt. Ha elveszítjük ezt a nyíltságot, akkor azzal országunk identitását is porba tiporhatjuk.” – nyilatkozta New Yersey államának kormányzója, John J. Farmer Jr. a Capitolium végleges lezárásának ötletéről.

A National Review szerkesztői szerint célravezetőbb lenne egy újabb erőszakos ostrom elkerülése érdekében felülvizsgálni azokat a hibákat, amelyek a január 6-i eseményekhez vezettek.

Szerintük nem feltétlen szükséges egy katonai övezetté átalakítani a Capitolium környékét.
A legtöbb politikus a következő indokokkal magyarázta az erőszakos ostromot: vagy a capitoliumi rendőrséget okolták, hogy nem készültek fel megfelelő védelmi módszerekkel, vagy Washington polgármesterét, Muriel Bowsert, hogy elutasította a felvetést, hogy a Trump mellett kiálló fanatikus tüntetők ellen egy egyerősebb biztonsági rendszert állítsanak fel. Legtöbben viszont Trump személyét vádolták az események elfajulásáért, mivel szerintük a volt elnöknek még azelőtt kellett volna beavatkoznia, hogy a tüntetők ellepték az épületet.

Egyesek szerint az igazságszolgáltatás is szolgálhatna elrettentésként, ha megfelelő büntetésben részesítenék azokat, akiknek nem sikerült megakadályozniuk az ostromot,

beleérve a biztonsági személyzet vezetőit is – akik közül sokan lemondtak – valamint magukat a tüntetőket is, akik erőszakos módon betörtek az épületbe.

Ugyanakkor nehéz felfogni, miért nem tartják ésszerű megoldásnak, hogy csak ideiglenesen állítsanak fel magas fokú biztonsági rendszert - olyan nagy jelentőségű eseményekkor, amelyeken előfordulhatnak erőszakos felindulások. Ez esetben ugyanis a kiemelt védelemre csak időszakosan lenne szükség.

Aggasztó képet fog mutatni az amerikai demokráciáról ha véglegesen elválasztják a „nép házát” az emberektől, hiszen ezután a megválasztott politikusok végleg elszeparálódnak választópolgáriaktól.

Szemlézte: Morvay Sáron