Danube Institute Blog

Sorsdöntő választások előtt áll idén Európa – II. rész

2021. február 06. - Danube Institute

Előző cikkünkben már olvashattak a portugál, a német, a holland és a cseh választások jelentőségéről. Most folytatjuk a sort a Politico írása alapján.

01_25_valasztasok.png


Március 28-án a bolgár választók járulhatnak majd az urnákhoz. A kormányzó jobbközép GERB annak ellenére vezeti továbbra is a közvélemény kutatásokat, hogy az utóbbi hónapokban a járvány ellenére is jelentős tüntetések voltak a regnáló miniszterelnök, Bojko Boriszov ellen. Az utcai megmozdulások kiváltó oka a feltételezett korrupciós ügyek és botrányok voltak. A kormányfő azonban nem mondott le, hanem személycseréket hajtott végre a kormányában. A márciusi parlamenti választásokon a GERB legerősebb ellenfele a szocialisa párt lesz. A Korneliya Ninova vezette baloldali tömörülés azonban szintén korrupcióval vádolják, valamint azzal, hogy túl szoros kapcsolatot ápol a Kreml-el.


A választások kimenetele akár Észak-Macedónia Uniós tagságát is megpecsételheti.


A balkáni ország a Görögországgal folytatott vitái rendezése és a névváltoztatása után nagy reménnyel vágott neki a csatlakozási tárgyalásoknak. Szófia azonban decemberben blokkolta ezt a folyamatot, mondván nyugati szomszédjának el kell ismerni, hogy a nyelvük a bolgár nyelv egy dialektusa.


Az Egyesült Királyságban is több helyütt tartanak idén helyi vagy parlamenti választásokat. Ezek közül a skót szavazás számít kulcsfontosságúnak, amelyen a regnáló skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon lehet az egyik befutó.


Sturgeon újbóli megválasztása azért lehet sorsdöntő, mert ismét függetlenségi szavazást szeretne kiírni arra hivatkozva, hogy Skócia a Brexit népszavazáson megmutatta, hogy nézte jó szemmel London elszakadását az Uniótól.


A 2014-es függetlenségi referendumon a skót szavazók 55 százaléka tette le a voksát az Egyesült Királyságban való maradás mellett. Kérdéses azonban, hogy a Brexit és a koronavírus hatásai mennyiben fogják befolyásolni a választásra jogosultakat egy következő referendum alkalmával. Egyes közvélemény kutatások és felmérések szerint ma már többségben vannak azok, akik el akarnak szakadni Londontól. Skócia függetlenedése azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan újra EU-s tagokká válnak. Az országnak ugyanúgy le kellene folytatni a csatlakozási tárgyalását, majd a tagállamoknak egyhangúlag kellene szavazniuk a befogadásról. Kérdéses lesz Spanyolország álláspontja ez esetben, amely hevesen ellenzi az egyes régiók kiszakadását egy nagyobb blokkból a katalán függetlenségi törekvések miatt.


Skócia mellett Wales-ben is választásokat rendeznek, ahol a legesélyesebb jelölt a regnáló munkáspárti Mark Drakeford. Ő azzal szerzett magának hírnevet az utóbbi hónapokban, hogy sokkal szigorúbb lezárásokat és korlátozásokat vezetett be, mint az angol kormány.

Franciaországban ebben az évben tartományi választásokat tartanak. A pontos időpont még nem ismert, de a legvalószínűbb forgatókönyv szerint júniusban járulhatnak az urnákhoz a francia szavazók. A párizsi kormányzat mindenképp szeretné elkerülni az önkormányzati választásokon elkövetett hibákat. Franciaországban ugyanis tilos a levélszavazás, így a választóknak tavaly júniusban a járvány ellenére személyesen kellett szavazniuk.
Az idei választás remek képet mutathat majd a pártok közötti erőviszonyokról. A Politico írása szerint


komoly versenyre lehet számítani Macron pártja, a LREM és a konzervatív, jobboldali politikai formációk között. Az egyik legnagyobb kihívó a tapasztalt Xavier Bertrand, aki korábban a Republikánusok párt tagja volt. A konzervatív politikus akár Macron egyik jövőbeli ellenfele is lehet a 2022-es államfői választásokon.


A felsoroltakon túl Katalóniában is regionális választást tartanak idén, valamint Oroszországban, Cipruson, Albániában és Norvégiában parlamenti választásokra kerül sor.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása