Danube Institute Blog

Milyen lesz a Merkel utáni Németország?

2021. január 20. - Danube Institute

merkel1.jpg

Izgalmas év előtt áll a német politika, ahogy Merkel elkezdi átadni hatalmát utódainak − olvasható a The Economist online kiadásában.

A decemberi uniós csúcs után Merkel kancellárra mosolygott az Európai Bizottság német elnöke, Ursula von der Leyen. A cikk szerint a legutóbbi EU-csúcson több kényes kérdésről kellett megállapodni. A sikeres tárgyalások a soros német elnökség teljesítményét koronázták meg: „Ez bizonyulhat Merkel asszony hivatali idejének utolsó csúcspontjának is”..A cikk összefoglalja, hol állt a német kancellár egy éve. Merkel alakja kezdett elhalványodni s bejelentette, hogy nem indul újra a kancellári tisztségét. A bejelentése után egyre jobban a német külpolitikára koncentrált, miközben megkezdődött az utódlási harc a posztjáért.

A CDU stabilan 30%-os támogatottság alá esett, ami miatt távoznia kellett a párt éléről Angela Merkel elsőszámú utódjelöltjének, Annegret Kramp-Karrenbauernek: „a kancellár utódlási tervei darabokra hullottak”.

A drámai helyzeten két dolog változtatott a cikk szerint. Az első a koronavírus és annak a kezelése az országban. A vírus hatására a kancellár ismét a középpontba helyeződött. A március 18-ai beszédében Merkel a válságot a legnagyobb kihívásnak titulálta a második világháború óta. A kancellár folyamatosan hangsúlyozta a lezárások gyorsaságának és mértékének fontosságát, annak ellenére, hogy maga a feladat tartományi hatáskör.

A sikeres víruskezelés (alacsony halálozási számok, szigorú pénzügyi fegyelem) következtében Merkel népszerűsége megugrotta a 70%-os küszöböt, míg a pártja már stabilan 35 százalék körül mozog.

A második sorsfordító esemény a német soros elnökség volt a cikk meglátása szerint. Merkel beleegyezett az újjáépítési alap megkötésébe és ezzel egy régóta fennálló német tabut is félretett, mivel az új európai kötvényekkel közös adósságot vállaltak a tagállamok. A cikk szerint az is Merkel érdeme, hogy megegyezett Lengyelországgal és Magyarországgal a jogállamisági kritériumokkal kapcsán, valamint hogy sikeresen megegyeztek az uniós vezetők a jövőbeli célokkal a klímaváltozással kapcsolatban.

Decemberben a sikerek csak tovább gyarapodtak a Brexit-tárgyalások sikeres lezárásával és egy megegyezés nélküli kilépés elkerülésével.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter szerint a választók azt is hihetnék, hogy Merkel nem akar kilépni a politika világából. Ez azonban hamarosan valósággá vált a számukra, hiszen 2021-ben számos olyan politikai esemény lesz, ami ezt hivatott bizonyítani. Az első ilyen esemény a CDU kongresszusa. A kongresszust a három legesélyesebb jelölt ugródeszkának tekintették.

A CDU népszerűségében szerepet játszik egy „merkeli bónusz”, de a párt igazi támogatottságát majd az új vezető megválasztása után lehet csak igazán megítélni.

„A feltörekvő Zöldek, akik 2019-ben rövid időre megelőzték a CDU/CSU-t, remélik, hogy néhány centrista szavazatot elnyernek.” Hasonló forgatókönyvben reménykednek a szociáldemokraták, akiknek a kancellárjelöltje Olaf Scholz, aki jelenleg Merkel helyettese. A cikk kiemeli azt is, hogy öt tartományi választás is lesz Németországban 2021-ben. Ezek közül kettő akár a CDU AfD-vel való összefogása elleni fellépését is próbára teheti.

„De a legjelentősebb márciusban Baden-Württemberg lesz, egy gazdag déli állam, amelyet a zöldek vezetnek a CDU-val koalícióban.” A cikk meglátása szerint mind a CDU, mind a Zöldek elképzelhetőnek tartanak egy fekete-zöld koalíciót országos szinten is. „Merkel a stabilitást szinte mindenek felett díjazza, de egyre kevesebb lesz belőle, amikor elkezdi az ország vezetésének átadását.”

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

süti beállítások módosítása