Északi Áramlat: Amerika bekeményít Németországgal szemben

2020. augusztus 10. - Danube Institute

eszaki_aramlat.jpg

Amíg a német kormány az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli vitában csak esélyeit latolgatja, addig az Egyesült Államok konkrét lépéseket tesz: amerikai szenátorok szankciókkal fenyegetik a sassnitzi kikötő összes alkalmazottját és részvényesét. Hogy a történet még pikánsabb legyen: a kikötő Angela Merkel választókerületében található. A hírről Daniel Wetzel ír a német Die Welt oldalán.

A legutóbbi alkalommal, amikor az amerikaiak szankciókkal fenyegették a németeket, azok csupán felháborodásukat fejezték ki, többet nem tettek, lehetséges válaszlépéseket sem kommunikáltak. Ez most aligha maradhat így: egy Ted Cruz, Tom Cotton és Ron Johnson által aláírt szerdai levélben a szenátorok „jogilag kötelező” és „megsemmisítő” szankciókkal fenyegetik a szövetségi kancellár választókerületében található sassnitzi kikötőt.

Angela Merkel eddig töretlenül támogatta az Északi Áramlat 2 megépítését, bár mindig is ügyelnie kellett a diplomáciai korlátozások és az orosz-amerikai érdekek egyensúlyára. Most azonban elképzelhető, hogy az érintett vállalatok mögé áll ügydöntő mértékben. „Kapcsolatban állunk amerikai partnerekkel. És többször is világossá tettük, hogy elutasítjuk a német és az európai vállalatokkal szembeni egyoldalú szankciókat” – nyilatkozta a német kormány a levélről.

A kikötőben tárolják a lefektetett vezetékből még hiányzó 160 kilométeres szakaszhoz szükséges elemeket, illetve az építkezésben jelenleg részt vevő két orosz fektetőhajó, a Fortuna és az Akademik Cherskiy jelenlegi bázisa is Sassnitz. Ők azután kapcsolódtak be a munkálatokba, miután az Egyesült Államok néhány mostanihoz hasonló szankcióval sújtotta a svájci Allseas hajózási vállalatot.

Az amerikai minisztériumok már az elmúlt hetekben fokozott nyomást gyakoroltak az építkezésben részt vevő magánvállalkozásokra – most pedig egy fontos, állami tulajdonú infrastrukturális létesítményt is támadásba vettek, a kikötőt üzemeltető Fährhafen Sassnitz GmbH ugyanis egyrészt önkormányzati, másrészt tartományi kézben van. A tartományi kormány az ügyben még nem nyilatkozott.

„A »Fortuna« vagy az »Akademik Cherskiy« Önök által történő ellátása egyértelműen szankcionálhatóvá válik abban a pillanatban, amikor legalább az egyik hajó csövet ejt a vízbe az Északi Áramlat 2 építése érdekében vagy valami egyéb, a projekt szempontjából releváns csőtelepítési tevékenységet végez.” A szankciók pedig jogi és gazdasági lépéseket jelentenek, amelyek a vállalat „igazgatósági tagjait, ügyvezetőit, részvényeseit és dolgozóit” érintené. A szankciók között szerepelnek „potenciálisan végzetesek, amelyek a Fährhafen Sassnitz GmBH-t gazdaságilag és pénzügyileg is el fogják vágni az Egyesült Államoktól”.

A fenyegetések olyan erősek, hogy a kikötő üzemeltetői Berlin és Brüsszel erőteljes politikai támogatása nélkül aligha tudnának mit csinálni. „A Fährhafen Sassnitz GmbH igazgatósági tagjainak, ügyvezetőinek és részvényeseinek megtiltjuk az Egyesült Államokba való belépést, és befagyasztjuk minden olyan tulajdonukat és részesedésüket, amely a mi joghatóságunk alá tartozik, illetve fog tartozni a jövőben, beleértve minden tranzakciót, amelyet a mi pénzügyi rendszereinken keresztül bonyolítanak le” – írják a levélben.

„Ha Önök továbbra is árukat, szolgáltatásokat és támogatást bocsátanak az Északi Áramlat 2 részére például a »Fortuna« vagy az »Akademik Cherskiy« hajók szolgálatképessé alakításával, azzal tönkreteszik saját vállalkozásuk pénzügyi jövőjét. Mindeközben lenullázzák részvényeik értékét is, amivel a hűségkötelezettségük megszegése miatt dollármilliárdos részvényesi perek elé néznek majd.”

A levél szerint az Egyesült Államok „az európai energiabiztonság és az amerikai nemzetbiztonság komoly fenyegetésének tekinti” a vezetéket, ezért áll a Kongresszus érdekében, hogy az soha ne készüljön el.

Daniel Wetzel szerint azonban az amerikai olaj- és gázipar érdekei is meghúzódhatnak a kemény fellépés mögött: az Opensecrets adatai alapján 2018-ban Ted Cruz, a levél egyik aláírója volt az amerikai olaj- és gázipar legnagyobb adomány-kedvezményezettje 765.083 dollárral.

Szemlézte: Kiss Dávid