Újraindul Kína gazdasága, erősödnek az állami vállalatok

2020. május 08. - Danube Institute

kina_gazdasag.jpg

Rögtön a bejelentés után, miszerint Kína gazdasága az első negyedévben 6,8%-kal csökkent, a Hszi Csin-ping-adminisztráció ígéretet tett a gazdasági növekedés újraindítására és a foglalkoztatottság stabilizálására – „bármibe is kerül”. Willy Wo-Lap Lam mutatja be Kína gazdaságújraindító rendelkezéseit a The Jamestown Foundation oldalán.

A kínai Politbüro április közepén tett nyilatkozata szerint a gazdaságpolitikában az állam az elkövetkezendő időben kiemelt figyelmet fordít a belföldi kereslet növelésére, a társadalmat költésre ösztönzi, az állami kiadásokat pedig növeli. Az ország emel költségvetési hiányarányán, és speciális államkötvényeket is kibocsát. A bizottság megkérte a jegybankot, hogy saját eszközeivel, például a kamatlábak csökkentésével szintén támogassa a gazdaság helyreállítását.

Li Keqiang, a Kínai Kommunista Párt elnöke még március elején emlékeztetett arra, hogy Kínának továbbra is törekednie kell a „Hat Stabilizációra” (六稳, Liu Wen): a foglalkoztatottság, a pénzügyek, a külkereskedelem, a külföldi befektetések, a belföldi befektetések és a jövőbeli várakozások stabilizációjára. A központi vezetés már január és február folyamán kérte a tartományokat, hogy dolgozzanak ki terveket a gazdaság újraindítására vonatkozóan. A felhívásra márciusig 13 tartomány és tartományi rangú város nyújtott be összesen 10.326 nagyobb projekttervet több mint 35 billió jüan (mintegy 5,2 billió dollár) értékben. Ezenfelül 8 tartomány jelentett még be további beruházásokat közel 25 billió jüan (mintegy 3,5 billió dollár) értékben. A márciusi új hitelkihelyezések mértéke elérte a 2,85 billió jüant (405 milliárd dollár), ez a januári érték több mint négyszeresével egyenlő. További intézkedésként a nagyvállalatok adókedvezményekben is részesülnek.

A guojin mintui (国进民退, „az állam halad, az emberek visszavonulnak”) jelenség is megjelenik a gazdaságpolitikában, ami azt jelenti, hogy az állami tulajdonban lévő vállalatok kedvezőbb bánásmódban részesülnek, mint a magántulajdonban lévők, akik így háttérbe szorulnak a gazdaság gyorsabb helyreállítása érdekében. Ez például abban mutatkozik meg, hogy állami vállalatok csökkentett kamatozású banki hitelekhez is hozzáférhetnek, valamint kevesebbet kell fizetniük az áramért. A foglalkoztatottság növelése érdekében jelenleg 20 ezer közvetlenül vagy áttételesen állami tulajdonban lévő vállalat foglalkozik egészségügyi maszkok és egyéb feleszerelések, gyógyszerek, acél és nehézgépek gyártásával – a magánszférában ez jelenleg kevésbé lehetséges.

A főleg kis- és középvállalkozásokból álló magánszektornak további nehézséget okoz, hogy nem rendelkeznek olyan kapacitásokkal, amelyek szükségesek lennének állami szerződések elnyeréséhez – pedig az Economic Reference News egy márciusi jelentése szerint az Államtanács az 5G-n és más élvonalbeli technológiákon alapuló infrastruktúrák nagymértékű fejlesztésére készül főleg a középső és a partmenti tartományokban.

Ezen kívül az Egy Övezet Egy Út-hoz kapcsolódó gazdasági aktivitások is növekedni látszanak: a People’s Daily szerint Kína január és február folyamán 1,31 billlió jüan (185,5 milliárd dollár) értékű árut exportált az OBOR résztvevőinek, ami 1,8%-os növekedést jelent, valamint a legfrissebb statisztikák szerint az OBOR-országok nem pénzügyi szektoraiba irányuló kínai beruházások is 2,4%-kal magasabbak voltak 2020 első negyedévében, mint 2019-ben – ez pedig mintegy 4,2 milliárd dollárt jelent.

Bár Li Keqiang jóváhagyott egy 1 billiárd jüan (141,6 milliárd dollár) értékű, elsősorban a magánszektor számára kiosztható hitelkeretet is, az állami vállalatok szerepe, és ezáltal – valamint egyéb rendelkezéseknek köszönhetően – a központosítás mértéke is tovább fog nőni a gazdaság újraindítása közben. Ez pedig hátráltatni fogja az Egyesült Államokkal való gazdasági tárgyalásokat, mivel a Phase One Deal megkötése után Donald Trumpot a tárgyalóasztalnál leginkább a kínai állami vállalatok befolyása aggasztja.

Szemlézte: Kiss Dávid