Trump kontra koronavírus – ha Trump nyer, Bidennek annyi

2020. április 16. - Danube Institute

biden_trump.jpg

Elbúcsúztunk a Bernie-kampánytól. A választások igazi versenye már Trump és a koronavírus között van – írja Peter van Buren a The American Conservative oldalán.

A Demokrata Párt és annak médiagyára a 2017-es beiktatási nap óta hajtogatja, hogy Amerikának egy megmentőre, egy hősre, egy apafigurára van szüksége. Bernie nem volt hős, „ez egy mozgalom, nem egyetlen emberről szól” − Bernie maga is sokszor elmondta. Marad hát Joe Biden.

Beto, Pete, Kamala és a többiek is csak eszközök voltak, médiaszülemények, akik a sokféleség látszatát voltak hivatottak fenntartani.

Trump a sajtótájékoztatók miatt minden nap főműsorban van, Biden pedig okosan teszi, hogy hallgat. Hogy ősszel lesz-e fontos mondanivalója, az majd kiderül, de akkor már lehet, túl késő lesz.

Azzal, hogy Biden lesz a várható demokrata jelölt, lekerült a napirendről az egészségügyi rendszer megreformálása, pont amikor a témának igazi közönsége lehetne. A vírus rávilágított a rendszer hiányosságaira, de úgy tűnik, senki nem akar most ezzel foglalkozni.

Az elnökválasztás innentől kezdve sokkal inkább egy centrális problémáról szól majd, mégpedig a koronavírusról. Bernie-t leszámítva, a demokraták nem tudtak egy-két javaslatnál többet az asztalra tenni, és az elmúlt három év szinte kizárólag Trump automatikus kritizálásáról szólt. A közvélemény pedig mozdulatlan maradt, az ellenzék hiába dobálózott sárral, ilyen volt a Russia-gate (orosz közrejátszás feltételezése Trump 2016-os megválasztásában), Ukrajna, a járandóságok és az adófizetés kérdése, a háborúk beharangozása, és tulajdonképpen bármilyen döntés, amit Trump hozott.

Ősszel a koronavírus már valamilyen formában mögöttünk lesz. Csakúgy, mint a Russia-gate kapcsán, lesz még ugyan, aki irracionálisan a legrosszabbat várja, de ami a vírust illeti, feltételezhetően New Yorkban is elérte már a jéghegy csúcsát. A több millió halott jóslata már túlzásnak tűnik, a tudósok pedig a jóval szerényebb becsült számokat is lefelé javítják éppen.

A minikrízisek új megvilágításba kerülnek majd, ahogy telik az idő. Először nem volt elég teszt, aztán nem volt elég maszk, majd lélegeztetőgép. De minden készlet fel tudott zárkózni, és az emberek racionalizálni tudják majd, hogy a katasztrófa-elhárítás egy folyamat, nem pedig elkülöníthető, egyszeri esemény. A logisztika időigényes és előfordulnak hibák is.

A vírus az utolsó mentsvára a demokratáknak, novemberig már nem lesz más, amibe tudnak majd kapaszkodni. Viszont ha a szavazóknak nem tudnak többet felmutatni szimpla ujjal mutogatásnál, nehéz lesz őket meggyőzni arról, hogy Bidenre adják le a voksukat. Bárhogy is próbálják kizárólag hős orvosok és nővérek számlájára írni a sikereket, az emberek a vírusra egy egészben fognak emlékezni. Minden mondvacsinált botrány, mint például az impeachment fiaskó, rég a múlté lesz, főleg egy világjárvány árnyékában.

Minden választás tulajdonképpen helyi és nem föderális szinten dől el. Az emberek saját tapasztalataik alapján adják le a szavazataikat, és azt mérlegelik, melyik pártra adott szavazat hozza majd a jobb jövőt saját maguk számára. Minden, ami most meghatározónak tűnhet a választás kimenetelét illetően, még perspektívába fog kerülni novemberig.

A választás Trump és a vírus között fog tehát eldőlni. Trump fog nyerni, ha a közvélemény novemberben úgy látja, jól kezelte a kihívásokat – majd kiderül, hogy ez a „jól” mit is fog pontosan jelenteni. A koronavírus-sikerek és -veszteségek aránya fog dönteni, míg Biden egyszerű külső szemlélőként figyeli a fejleményeket.

Szemlézte: Buzási Ramóna