Hogyan hat Trump népszerűségére a koronavírus?

2020. április 15. - Danube Institute

donald_trump_5.jpg

A világ országainak vezetői sorra erősítik meg politikai pozícióikat, míg az USA-ban Trump népszerűsége stagnál.

Általános törvényként írható le, hogy válságos időkben a gyors és precíz politikai vezetés jelentősen fellendíti az állam- és kormányfők nemzeti megítélését. Így volt ez a hírhedt kubai rakétaválság (1962) után John F. Kennedy és a 2001-es terrortámadások után George W. Bush elnökök esetében is, és ugyanez a tendencia várható a koronavírus-járvány elmúltával. A The Washington Post arra keresi a választ, vajon Donald Trump amerikai elnök népszerűsége miért nem mutat pozitív változásra utaló jeleket.

A világot megrengető COVID-19 járvány jelentős gazdasági, társadalmi és politikai változásokat hoz magával mind a fejlett, mind a fejlődő országokban. Európában az olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte népszerűsége 46-ról 71 százalékra ugrott a járvány kitörése óta, Németországban Angela Merkel kancellár 11 százalékos növekedést könyvelhet el (79%), míg Emmanuel Macron francia elnök 15 százalékos növekedést tudhat be magának, így ő jelenleg 51 százalékos országos támogatottságot élvez. Az USA egyes államaiban, így például a járvány által jelentősen érintett, New York Államban a demokrata Andrew M. Cuomo kormányzó népszerűsége 44-ről 71 százalékra növekedett, míg a föderáció elnöke, Donald Trump mindössze 3 százalékos előnyt tudott kitermelni a válsághelyzet beköszönte óta.

Felvetődik a kérdés, vajon miért nem tudott Trump jelentős politikai tőkét szakítani a vírus terjedéséből, ha ez más politikusoknak világszerte sikerült?

„A válasz nagy valószínűséggel három elemet tartalmaz: egyrészről a népesség általános elégedetlenségét a vírusra való szövetségi reakció lassú voltát illetően; másrészről az Egyesült Államok jelentős kétpárti polarizációját; harmadrészt pedig Trump egyébként is alacsonyan stagnáló nemzeti támogatottságát” – írja Shane Marowitz.

Trump népszerűsége a kampányidőszak kezdete óta 44 százalék körül imbolyog, azt csak pár ponttal elhagyva rövid, bizonytalan időszakokra. Az amerikai társadalom történelmileg kimagasló mértékben kezd pártosodni a racionalitást és az alapvető morális értékrendet hátrahagyva, ezzel felszínre hozva a kétpárti demokráciák ősi rejtett veszélyét, a társadalom teljes morális (és sokszor etnikai) polarizációját, valamint a nemzeten belüli ellenségeskedések kivirágzását.

A szövetségi kormány lassú válságkezelési képességeit már egy másik szemlénkben részletesen tárgyaltuk, a rendszer rugalmatlanságát a szerteágazó burokráciában keresve.

Mi fog történni a közeljövőben?

Közegészségügyi szakértők szerint a megbetegedések és a halálozások száma is növekedni fog a következő hónapokban további próbákra téve az amerikai vezetést. Az ABC News-Ipsos közvélemény kutatása szerint Trump támogatottsága 47 százalékon áll; ezzel az amerikai elnök a lakosság kisebbségét tudja maga mögött. Trump retorikáját elemezve nem várható, hogy az elnök bárminemű összefogást támogatna egy új nemzeti minimum kijelölésével, így a politikai polarizáció feloldódása sem valószínű a közeljövőben.

Szemlézte: Sajti Konor