Izrael: a koronavírus oldaná meg a kormányválságot?

2020. március 26. - Danube Institute

gantz_netanjahu.jpg

Az izraeliek idén márciusban már harmadszorra járultak az urnákhoz kevesebb mint 12 hónap leforgása alatt, hogy megválasszák az új Kneszetet és az új kormányt. A politikai válsághoz közvetetten a Netanyahu miniszterelnököt ért három nagy horderejű korrupciós vád vezetett, ahogy Michael Koplow írja a World Politics Review honlapján megjelent elemzésében.

2019 év elején a korrupciós vádakat kihasználva egy új csoportosulás, a Kék és Fehér pártszövetség (כַּחוֹל לָבָן, Kaḥol Lavan) tört be az izraeli politikába Benny Gantz, a hadsereg volt vezérkari főnökének vezetésével. Ideológiájuk nem áll messze Netanyahu Likud (ליכוד) nevű párjáétól, céljuk csupán az, hogy leváltsák a jelenlegi miniszterelnököt.

A legutóbbi választásokat követően a 120 fős Kneszet 61 tagja Gantzot javasolta miniszterelnöknek, és így két hete Reuven Rivlin elnök Gantzot bízta meg a kormányalakítással. Ha ez nem sikerül neki, egy negyedik választásra is sor kerül – és ez a számok mögé nézve egyre valószínűbbé válik.

A mostani választássorozat közül az elsőn Gantz pártja 35 mandátumot szerzett a Knessetben, pont, mint a Likud. Csakhogy Netanyahu szövetségesei – köztük a szélsőségesen ortodox nézeteket valló Mafdal (מפד"ל) és a szekularizációt hirdető Yisrael Beiteinu (ישראל ביתנו) pártja is – még további 30 széket szereztek, így egy ideig úgy tűnt, a korábbi miniszterelnök még egy ciklust magáénak tudhat. De ekkor a Yisrael Beiteinu megtagadta, hogy a Mafdallal egy koalícióban legyen, hacsak nem kerülnek átfogó szekuláris reformok bevezetésre.

A szeptemberi választások után a Kék és Fehér 33, a Likud 32 mandátumot szerzett, így egyik párt sem tudta megszerezni a Knessetben a kormányalakításhoz szükséges 61 szavazatot a Yisrael Beiteinu nélkül. Voltak tárgyalások egy Gantz-Netanyahu egységkormányról, de ezek is kudarcba fulladtak.

A márciusi választások előtt két fontos esemény is történt: egyrészt Trump bejelentette az izraeli-palesztin béketervét, ami kedvezett Netanyahu támogatottságának, másrészt Netanyahut formálisan is bíróság elé állították a korrupciós vádakkal. De egyik fejlemény sem oldotta meg a válságot: a Likud 36 mandátumot szerzett márciusban, a Kék és Fehér pedig 32-t. Ugyanakkor a Yisrael Beiteinu átállt Gantz táborába, aki most 61 szavazattal kormányt alakíthat.

Ehhez azonban azokkal az arab pártokkal kéne együttműködnie, akik hagyományosan még azt is mindig megtagadják, hogy izraeli miniszterelnököt javasoljanak, hogy ne legitimálják a cionizmust – ez pedig óriási felháborodást váltana ki mind Gantz, mint pedig az arab pártok támogatói közt, így ez a lehetőség gyakorlatilag ki van zárva.

Gantz másik lehetősége, hogy Netanyahuval alakít egységkormányt. Netanyahu már vázolt is egy 3 éves hatalommegosztásról szóló szerződés tervezetét, amely szerint Netanyahu még másfél évig kormányozna, majd – minden politikai húzás nélkül – lemondana. Ennek elfogadása azonban a Kék és Fehér végét is jelentené, mivel azért alakultak, 11 éves miniszterelnöksége után leváltsák Netanyahut, aki szerintük már alkalmatlan a kormányzásra. Tehát technikailag ez a lehetőség is ki van zárva. Ezen a patthelyzeten változtathat a koronavírus.

Netanyahu ugyanis nemrég arra kérte Gantzot, hogy közösen alkossanak egy válságkormányt – a korábban Gantznak vázolt terve szerint. Ez meg is történt, majd Netanyahu a koronavírusra hivatkozva egy nappal a korrupciós tárgyalása előtt beszüntette a bíróságok működését, majd hazaküldte a Kneszetet, így jelenleg nincs olyan szerv, amely a kormány felügyeletét ellátná. Ezzel növelte a Kék és Fehér meggyőződését afelől, hogy mindent, amit tesz, azért teszi, hogy megmeneküljön a jogi felelősségre vonás elől.

Ebben a helyzetben, hogy Gantznak van joga a kormányalakításra, de Netanyahu kezében van a hatalom, bármi megtörténhet. A forgatókönyv óráról órára változik.

Szemlézte: Kiss Dávid