Az amerikai ellátási láncok sebezhetőségéről

2020. március 23. - Danube Institute

koronavirus11_1.jpg

A koronavírus az Egyesült Államokat is kritikusan érinti: az utazási korlátozások, a karantén és a gyárbezárások okozta helyzet megmutatta, mennyire törékenyek is az amerikai ellátási láncok – írja a National Interest.

Washingtonban nem újdonság az ellátási láncokat körülölelő aggodalmaskodás, most viszont kicsit más a helyzet: míg korábban sokkal inkább a nemzetbiztonságra közvetlen hatást gyakorló területeket vizsgálták – mint a ritka földfémek –, ez esetben azokra a területekre helyeződik a hangsúly, amiket nem tekintünk hagyományosan a nemzetbiztonságot érintő ügyeknek, de mégis óriási hatást gyakorolnak az USA verseny- és védelmi képességére.

Vegyük csak a gyógyszeripart példaként: kínai gyárak bezárása indukálta azt a helyzetet, melynek következtében csökkent az Indián keresztül Európába és Amerikába érkező gyógyszeripari import. Az USA Élelmezési és Gyógyszerészeti Igazgatósága (FDA) a Kongresszus előtt már bejelentette egy meg nem nevezett gyógyszer koronavírus okozta helyzetből fakadó hiányát. A Xinhua – a kínai állami sajtóügynökség – honlapján egy cikkben az szerepel, ha Kína leállítaná az Egyesült Államokba irányuló gyógyszer- és orvosi berendezés exportját, „az ország elmerülne a koronavírus hatalmas tengerében”.

„A koronavírus-válság egyértelművé tette azt is, az USA-nak nincs szüksége egy komolyabb háborúra vagy kereskedelmi vitára ahhoz, hogy súlyos ellátási problémákkal találja szemben magát.” Ehhez elég az anyatermészet, a Kínai Kommunista Párt átláthatatlansága és néhány téves lépés a kínai vezetéstől, valamint az, hogy maguk az amerikai vállalatok sem feltétlenül ismerik teljesen saját ellátási láncaikat és azt, pontosan milyen forrásokból kapják a nyersanyagokat.

Hogy lehet biztosítani a logisztikailag túlzottan koncentrált, sebezhető, ámde kulcsfontosságú ellátási láncok biztonságát és diverzifikálását? Ehhez elsősorban egy kidolgozott stratégia és magas szintű együttműködés szükséges, ezt követően pedig azonosítani kell azokat a most elsősorban egészségügyi láncokat, melyeknél elfogadhatatlan mértékű kockázatok léphetnek fel. Szükséges továbbá a kormány és a vállalati vezetők kooperációja is, valamint ideális esetben a magánipar részéről is proaktív együttműködés mutatkozna.

„Az USA egymaga is képes sokat elérni”, azonban kiterjedt kapcsolati hálójának és szövetségeseinek is érdekében áll ezen példa követése: ennek tudatában a multilaterális együttműködés indokolt és pozitív hatású lehet, mindazonáltal, hogy a világjárvány számos partnerországot és szövetségest érint. Az egészségügyi ellátási láncok újrastrukturálása amerikai és partneri szinten is nehéz és költséges lesz, de elkerülhetetlen feladat.

Szemlézte: Markó Alíz Izabella