Oroszország csupán egy repülőgép-hordozóval büszkélkedhet, és még az is lángra kapott decemberben. Hogy miért nincs több, arról ír Robert Farley a National Interest hasábjain.
A repülőgép-hordozók a modern hadiflották központi elemei, sőt, a nagyhatalmiság szimbólumai is. Az Egyesült Államok 11 hordozóval uralja az óceánokat, Nagy-Britannia kettőt tudhat magáénak két éven belül, Oroszország pedig minden erőfitogtatása ellenére csupán egy, közepes méretű hajóval büszkélkedhet.
Ugyanennyi hordozója van mellesleg Indiának, Franciaországnak, Spanyolországnak és Kínának is, de közülük az oroszok hiányos flottája tűnik a legmeglepőbbnek. Nézzük hát, hogy miért. Mindannyian tudjuk, hogy a medve erős és gyors állat, de nem igazán való a vízbe. Oroszország mindig is szárazföldi hatalom volt, és bármennyire is szeretett volna, sosem vált igazán tengeri óriássá. Földrajzi elhelyezkedése amúgy sem kedvez az efféle terveknek, egyrészt a kevés meleg-tengeri kijárat, másrészt az ország megdöbbentő mérete miatt soha nem is lehet erőssége a tengeri hadviselés. Jelenleg is négy különböző ponton állomásoztatja a flottáját, de ezek annyira messze vannak egymástól, hogy a segítségnyújtás gyakorlatilag lehetetlen (lásd a Japán elleni totális vereségét 1905-ben).
A hidegháborúban persze megpróbáltak az elvtársak lépést tartani az amerikaiakkal, és a hatvanas évek végére a Szovjetuniónak már két, Moszkva osztályú helikopter-hordozója is volt, habár ezek már akkor is kicsinek és lassúnak bizonyultak vetélytársaikhoz lépest. Később elkészült négy Kijev osztályú hibrid repülőgép-hordozó, amelyek 45 ezer tonnás súlyukkal háromszor akkorák voltak, mint elődeik, és egyenként harminckét repülőt vagy helikoptert tudtak elbírni.
Ezek közül egy sem élte túl rendszerváltást. A Moszkvákat és az egyik Kijevet szétszedték alkatrésznek, kettő megtekinthető egy kínai múzeumban, a negyedik pedig kissé felújítva jelenleg az indiai hadiflotta büszkesége.
A nyolcvanas években készült el viszont az a hordozó, ami azóta is az egyetlen ilyen típusú hajó az orosz haditengerészet szolgálatában. Az Admiral Kuznyecov nevet viselő, 60 ezer tonnás hajó harminc csomós sebességre képes, több mint 40 helikopterrel vagy harci repülővel a fedélzetén. Ezen kívül a nyugati hordozókhoz képest komolyabb fegyverzettel rendelkezik, amint az szokás volt a szovjet időszakban is.
Nem elég, hogy csak egy van belőle, az Admiral Kuznyecov önmagában is sok gondot okoz az oroszoknak. A hajó többször lerobbant a nyílt tengeren, a motorja folyamatos karbantartást igényel és a kifutója sem a legmegfelelőbb a modernebb repülőknek. Az utóbbi időben ezért két repülőt is vesztettek leszállás közbeni balesetekben. Ennek ellenére bevetik, ahol tudják, többnyire persze presztízsből. Legutóbb 2016-ban használták a Földközi-tengeren, szíriai célpontok ellen.
Jelenleg a hordozót renoválják, de úgy néz ki, nem a leghatékonyabban. December 12-én az egyik munkás hibájából tűz ütött ki a fedélzetén, és a 600 négyzetmétert beborító lángok 12 embert megsebesítettek. A pontos károkat még nem lehet tudni, de az biztos, hogy az admirális nem fog egyhamar kihajózni.
Nyilvánvaló, hogy Oroszország globális ambícióinak nem elég egyetlen hordozó. Pár éve a Kreml megpróbált megvásárolni két kisebb francia hibrid hordozót, de a Krím annexiója miatt Párizs visszamondta a rendelést.
Oroszország több repülőgép-hordozó építését mondta vissza, mint amennyit a legtöbb ország fontolóra vesz. A ’70-es években tervben volt egy 72 ezer tonnás hordozó, de végül helyette olcsóbb volt megépíteni a négy kis Kijevet. A Kuznyecovval együtt elkészült a 80 ezer tonnás Uljanovszk váza is, de a rendszerváltással már nem volt pénz befejezni, ezért abból is alkatrész lett.
Az oroszok szeretnek nagy projekteket bejelenteni, de az ritka, hogy lesz is belőlük valami. Egy alkalommal Medvegyev azt mondta, hogy 2025-re hat új hordozót fognak vízre bocsátani, ezzel szemben jó, ha megmarad ez az egy is. Jelenleg terveznek egy 100 ezer tonnás, nukleáris szuperhordozót, persze szintén kérdéses, hogy valaha is elkészül-e.
Az jól látható, hogy az oroszoknak rendkívül fontos, hogy a hordozókhoz hasonló hatalmas presztízsprojektekkel mutassák meg katonai erejüket és világpolitikai hatalmukat, de csakúgy, mint a szovjet időszakban, most sincsenek meg azok a gazdasági feltételek, amelyekkel a világnak mutatott képet fenn is tarthatnák. Egyelőre még békések a vizek, de ha szorul a hurok a jövőben, az oroszoknak nagyon össze kell majd kapniuk magukat, hogy bárkivel is szembe tudjanak szállni.
Szemlézte: Orbán Tamás
