Katonai beavatkozás nem fogja megoldani Mexikó kartellproblémáját

2019. december 03. - Danube Institute

mexiko_1.jpg

Trump egyre inkább hajlik arra, hogy saját hadseregét vesse be segítségként Mexikóban. Csakhogy ez még jobban növelheti bajt – figyelmeztet Ted Carpenter a National Interestben.

 

Nemrég kartelltagok lemészároltak egy amerikai családot Mexikóban, ami arra indított pár politikust, hogy drasztikusabb megoldásokat is figyelembe vegyenek a drogháborúban. Köztük ott van Donald Trump is, aki az incidensre reagálva azt nyilatkozta, hogy „itt az ideje, hogy az Egyesült Államok segítségével Mexikó háborút viseljen a drogkartellek ellen, és letörölje őket a Föld színéről! Ha Mexikó segítséget kér ezeknek a szörnyeknek a kitakarításában, az Egyesült Államok készen áll.”

Nem teljesen világos, hogy mire is gondolt Trump. Lehetséges, hogy csak magasabb szintű együttműködést ajánlott a mexikói kormány és az amerikai bűnelhárítási szervek között, de ha belegondolunk, hogy ezek már amúgy is együtt dolgoznak, ez nem hangzik jelentős segítségnek. Az is lehet, hogy esetleg a CIA és más hírszerzési ügynökségek információit bocsátaná rendelkezésükre, de még ez is túl mérsékelt megoldásnak tűnik.

A harmadik lehetőség az, hogy a Trump-adminisztráció már konkrét katonai beavatkozásokban gondolkodik. Ennek két elképzelhető forgatókönyve van: az USA vagy drónokkal és általános légierővel akarja lebombázni a kartellek által működtetett területek központjait, vagy speciális egységeket akar küldeni, akik segítenek a mexikói erőknek újra kézbe venni az irányítást. Bármelyik is történne meg, túl sok negatív következménnyel járna.

A kongresszusban sem kell túl sokáig keresgélni, hogy hasonló gondolkodású emberekre bukkanjunk. Ott van például Tom Cotton republikánus szenátor, aki egyik interjújában úgy fogalmazott: „Ha a mexikói kormány nem képes megvédeni az amerikai állampolgárokat Mexikóban, akkor az Egyesült Államoknak kellene a kezébe vegye az ügyet.” Cotton elmondta, hogy az USA különleges egységeinek nem okozott problémát bin Laden vagy al-Baghdadi likvidálása, tehát bármikor képesek lennének hatásosan fellépni a drogbárók ellen is. Továbbá kritizálta az új mexikói elnök, Andres Obrador „golyók helyett ölelések” politikáját, mondván, hogy a problémát csak „több és nagyobb golyóval” lehet megoldani.

A helyzet mellesleg valóban súlyos. Októberben a Sinaloa kartell nyolc órán át tartó csatában győzte le a csendőröket a csaknem egymilliós Culiacan város utcáin, majd sikeresen megszöktették volt vezérük, El Chapo két fiát. A kartelltagok állig katonai fegyverzetben, páncélozott járművekből indítottak összehangolt támadást a város tucatnyi különböző pontján. A karhatalmi erők visszavonulása után csak kiégett autók, rettegő civilek és szétlőtt hullák maradtak hátra.

Most pedig itt az amerikai család tragédiája. Nem csoda, hogy Trump bele akar szólni, hiszen a közvélemény nagy úr Amerikában. Csak nem mindegy, hogyan. Obrador megköszönte az ajánlatot, és gyorsan elutasította. Elődeivel ellentétben ő reformokkal és nem katonai erővel akarja megoldani a problémát, hiszen az eddig se működött. Trump segítsége pedig teljesen aláásná ezt az újféle hozzáállást. Sőt, ha Trump tovább lobbizna a nemzetbiztonsági szempontból szükségesnek ítélt katonai beavatkozásért, az súlyosan károkat okozhat a két ország kapcsolatának.

Arról nem is beszélve, hogy mi lenne, ha meg is történne egy efféle akció. A mexikóiak még emlékeznek, mi mindent kellett elszenvedniük az „Északi Kolosszustól” az elmúlt két évszázadban. Egy ilyen beavatkozás könnyen felszíthatja a régi ellenségeskedést, amiből semmi jó nem származhat.

Amellett, hogy a katonai csapások elidegeníthetik a mexikói kormányt és népet az USA-tól, még az is megeshet, hogy az egész egy újabb, látszólag végtelen háborúba torkollik. A közel-keleti katasztrófák után senkinek nem hiányzik még egy ilyen konfliktus. Nyers erő helyett tehát politikai úton kellene megoldást találni.

A drogkartellek ereje abban rejlik, hogy az USA-ban hatalmas piacra találnak a termékeik, az illegalitás pedig (amihez Washington olyannyira ragaszkodik) magasan tartja az árakat, így megéri hadseregeket fenntartani az üzlet védelme érdekében. A kérdés túl komplex, a megoldás pedig még rettentően messze van. De az biztos, hogy járható utat amerikai drónok nem fognak kitaposni.

Szemlézte: Orbán Tamás