A Khashoggi-tragédia lezárásának legfontosabb eleme az, hogy nyilvánosságra fogják-e hozni a meggyilkolásáról készített kép és hangfelvételeket – írja Curt Mills, a National Interest külügyi riportere.

„A szankcionált szaúdi tisztviselők részt vettek Jamal Khashoggi iszonyatos meggyilkolásában” – jelentette be Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter, amivel a királyság olyan veszélyt jelentő országok sorába állt be, mint Irán, Oroszország, vagy Venezuela. „Az Egyesült Államok továbbra is fáradhatatlanul fog azon dolgozni, hogy felderítse és felelősségre vonja azokat, akik részt vettek Khashoggi meggyilkolásában, hogy így szolgáltassunk igazságot az újságíró menyasszonyának, gyermekeinek és a hátramaradt családjának.”

A bejelentés azután történt, hogy Szaúd-Arábia főügyésze kijelentette: halálbüntetést kér az öt elkövetéssel gyanúsított állampolgárukra. Mint ismeretes, a Szaúd-Arábiából emigrált újságírót októberben gyilkolták meg brutális kegyetlenséggel a törökországi szaúdi nagykövetségen. Összesen 11 embert állítottak elő eddig az ügyben. A főügyész az eset körülményeiről azt nyilatkozta: „A tárgyalási csoport vezetője úgy mérte fel, a tárgyalás sikertelensége esetén nem lenne lehetséges erővel átszállítani az újságírót egy biztonságos helyre, ezért úgy döntött, megölik az újságírót, ha a tárgyalás nem jár sikerrel”.

A rijádi lojalisták azt remélik, ezzel végre lezárható ez a borzalmas történet. A Trump-adminisztráció pedig kiemelt ügyként kezeli az esetet, és célzottan keresi azokat az elkövetőket, akik a világ bármely pontján megsértik az alapvető emberi jogokat. Marco Rubio és Lindsey Graham szenátorok azt követelték Trumptól, lépjen fel keményen a szaúdiak ellen.

Az amerikai think tank, a Security Studies Group türelemre inti az amerikaiakat: az SSG szerint nem szabad elhamarkodottan cselekedni, és olyan riválisok, mint például Törökország és Irán kezére játszani. „Örülök, hogy a Trump-adminisztráció a helyzet súlyosságával arányosan kezelte az ügyet, és nem hozott olyan szankciókat, amelyek végeredményben az amerikai érdekeket is sértették volna” – teszi hozzá David Reaboi, az SSG munkatársa.

Az amerikaiak számára most nagy a tét: például a Trump-korszak és az „amerikai érdekek” megítélése is terítéken van az ügy által. Közben egy olyan elmélet is felszínre került, miszerint Szaúd-Arábia szándékosan növeli az olaj kitermelését és erősíti a hirtelen árcsökkenést is azért, hogy kiegyenlítse az USA vad taktikáját.

Egy volt fehér házi vezető tisztségviselő szerint két dolog bonthatja meg a Washington és Rijád között szövődött törékeny békét. Az egyik, ha a brutális gyilkosság részletei videó vagy hangfelvétel formájában ismét a címlapokra kerülne. A másik viszont a Trump-adminisztráció számára stratégiai jelentőségű királyság felé történt bizalomvesztés. A kéthetes szaúdi-ellenes médiakampány azt eredményezte, hogy több konzervatív politikus is megkérdőjelezte a királysággal fenntartott jó kapcsolatot, többek között Lindsey Graham is a koronaherceg Mohammad Bin Salman (MBS) eltávolítását javasolta.

Ebben a politikai környezetben a Szaúd-Arábiával szembeni szkepticizmus megerősödésére lehet számítani. Két leköszönő felsőházi képviselő, Dave Brat és Dana Rohrabacher elméletileg a demokratákhoz fog átpártolni az ügy miatt. De a Republikánus Párton belül is létrejöhetnek törésvonalak. Rand Paul szenátor például nemrég úgy nyilatkozott, hogy igenis támogatná, hogy az USA újra belépjen az iráni atommegállapodásba, és „nem is tudja megmondani, melyik a nagyobb gonosz; Irán vagy Szaúd-Arábia”.

Szemlézte: Gyarmati Emese