Az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében az amerikai elnök több országot, intézményt, és a fennálló világrendet is kritizálta – írja Uri Friedman az Atlanticban.

„Mi a globalizmus ideológiája helyett a patriotizmust támogatjuk” – mondta az amerikai elnök.

Már hetekkel az ENSZ Közgyűlés előtti felszólalása előtt azt találgatták, vajon egy konfrontálódó vagy egy konfliktusok elől elhúzódó elnöknek lesz tanúja a világ. Trump viselkedésében végeredményben nem volt újdonság: keményen odaszólt Kínának, akivel továbbra is gazdasági háborút folytat, Iránnak a regionális rendbontó magatartása miatt, és az OPEC olajgyártó nemzeteinek a túl magas olajárak miatt.

Mégis, valahogy kiegyensúlyozottabbnak tűnt, mint egy évvel ezelőtt, amikor „Rocket Man”-ként aposztrofálta Kim Dzsong Unt, és Észak-Korea teljes elpusztításával fenyegetőzött. Ehelyett, Trump megköszönte az észak-koreai vezető együttműködését a nukleáris fegyverekről kötött egyezmény kapcsán. Ezzel arra is emlékeztette a hallgatóságot Trump, hogy bármilyen kemény kritikát is fogalmaz meg az elnök, később változtathat a témához való hozzáállásán.

Azon túl, hogy hogy vezetőket kritizált beszédében, a egész nemzetközi rendszerről is lesújtóan nyilatkozott – ez egybevág egy 2017-es beszédével, amiben azt mondta; a szuverén, önérdekét érvényesítő országoknak csak akkor kell együttműködniük egymással, ha és amennyiben egybeesnek érdekeik. „Amerika mindig is a függetlenséget és a kooperációt fogja választani a világszintű kormányzás helyett” – mondta. Példaként hozta fel az Nemzetközi Büntetőbíróság legitimitásának USA általi megkérdőjelezését, és az ENSZ Emberi Jogok Tanácsából való visszalépést, mint Amerika válaszát a globalizáció terjedésére adott válaszát. „Soha nem fogjuk feladni Amerika szuverenitását egy nem megválasztott, elszámoltathatatlan bürokratikus intézmény számára” – ígérte.

Trump újra és újra világossá teszi, hogy nem kívánja a világ rendőrségének és az világszintű érdekek gyámjának szerepét játszani. Az Iránnal kötött nukleáris egyezmény visszavonásáról, a Kínával folytatott kereskedelmi háborújáról, a barátságos országoknak adott külföldi segélyek csökkentéséről és Amerika ENSZ-alapítóként betöltött szerepének újraértékeléséről is beszélt.

Trump beszéde előtt az ENSZ főtitkár, Antonio Guterres felszólalásában a küszködő nemzetközi rendszer, az emberek intézményekbe vetett hitének megingása, a felemelkedő Kínával harcoló Egyesült Államok, a populizmus és az izoláció, valamint a klímaváltozás veszélyeire figyelmeztetett.

„A világszintű kormányzásba vetett hit törékennyé vált, amint a 21. századi kihívások lehagyják a 20. században felállított intézményeket és gondolkodásmódot” – fejtegette Guterres. „Valójában sosem sikerült a világszintű kormányzásnak egy olyan tiszta formáját felállítanunk, amely teljesen demokratikus lenne. Ugyanakkor, az évtizedek alatt sikerült erős alapokat teremtenünk a nemzetközi együttműködés számára. Egyesült nemzetekként intézményeket, normákat és szabályokat teremtettünk közös céljaink megvalósítására. Milliók életszínvonalát javítottunk. Békét teremtettünk nyugtalan földeken, és valóban sikerült elkerülnünk a harmadik világháborút. Ezeket az eredményeket azonban nem szabad készpénznek vennünk.”

1963-ban John F. Kennedy ugyanebben a teremben, egy másik ENSZ Közgyűlés előtt egy másik alternatívára mutatott rá. „A fegyverek és háborúk tudománya mindannyiunkat, talán még inkább, mint 18 évvel ezelőtt San Franciscóban, egy világgá és egy emberi fajjá kovácsolt, egy közös végzettel” – mondta akkor Kennedy, a nukleáris konfliktusra utalva. „Ebben a világban az abszolút szuverenitás már nem garantálja az abszolút biztonságot. A békében való megállapodás a háború vívmányaival együtt, vagy az előtt kell, hogy járjon.”

Ezen a héten Kennedy utóda éppen ellenkező választ adott a 21. század égető kérdéseire. Szerinte a patriotizmus, nem pedig az internacionalizmus teremt biztonságot és jólétet. A követendő példa a teljes szuverenitás. „Csak szuverén és független nemzetek között él túl a szabadság, tart ki a demokrácia és virágzik a béke” − nyilatkoztatta ki Trump, miközben Guterres főtitkár mögötte ült. „Meg kell védenünk szuverenitásunkat és a mindennél jobban féltett szabadságunkat.”

Szemlézte: Gyarmati Emese