2017. március 27. 12:28 - Danube Institute

Londoni terror: merénylet a demokrácia ellen

terror_westminster.jpg

Március 22-én Londont érte el a terrorizmus hulláma. Ilyen esetekben mindig felmerül a nemzetvédelmi szervek ébersége és a törvények szigorítása körüli vita. A demokrácia keretei között hogyan lehet kezelni az efféle egyedül végrehajtott, szinte megjósolhatatlan, tragikus eseményeket? A Telegraph szerkesztői erre keresik a választ.

A Westminsternél történt terrormerénylet 1991 óta az első, amelyet brit kormányzati épületnél követtek el. Abban az évben a Downing Streeten történt támadás az IRA terroristái által. Az összes ilyen eset megdöbbenti az embereket, de leginkább akkor, ha ártatlan emberek is az áldozatok között vannak, és a demokratikus rendszer a célpontja a támadásnak.

Az utóbbi időben a Westminster-palota körüli biztonsági szervek felügyelete nagyobb méreteket öltött, de a helyiek és turisták nyugalmának megtartása végett – a lehetőségekhez mérten – a legkevésbé igyekeznek megzavarni a környék életének körforgását. A Westminster körül oszlopok is állnak a földben, hogy egy esetleges pokolgéppel felszerelt autónak ne legyen esélye a palotába hajtani. A szerzők szerint azonban a mostani merénylet is bizonyítja, hogy mennyire szükségtelen kifinomult fegyverzetet használni ahhoz, hogy a terroristák elérjék a kívánt hatást. Egyre inkább használnak kezdetleges és könnyen beszerezhető eszközöket céljaik teljesítéséért. Ez Nagy-Britanniára fokozottan igaz, mert a fegyverek beszerzését szigorú törvények szabályozzák.

A hírszerző szolgálatoknak rendkívüli szerepe van a potenciális elkövetők felderítésében, és a merénylő személyazonosságának megbizonyosodása után mindig felmerül a kérdés, hogy a hatóságok mit tudtak róla.

Jelen esetben tudni lehet, hogy az elkövető, Khalid Masood a hatóságok előtt nem volt ismeretlen, korábban lázításai és erőszakos bűncselekményei miatt szereztek róla tudomást a hatóságok. Az eseményt követően joggal meg lehet kérdezni, hogy a rendőrség vagy az MI5 miért nem ellenőrizte jobban a férfit? A hírszerző szolgálatok azonban rangsor alapján felügyelik a lehetséges támadókat, és néha elsiklanak éppen az az ember felett, aki végül véghezvisz egy támadást.

A demokráciában sajnos az abszolút biztonságot lehetetlen elérni, még akkor is, ha az elkövető szinte biztos lehet abban, hogy végül az életével fog fizetni a tettéért. Ám a Westminster bejáratánál néhány rendőr fegyvertelenül állt, amely lehetővé tette a támadónak, hogy egy rendőrt halálosan megsebesítsen. A megoldás az lehet, hogy az összes rendőr állig felfegyverkezve álljon a parlament épülete körül. A demokrácia székhelye viszont inkább hasonlítana ezáltal egy erődre, semmint a nemzet békés döntéshozatali épületére. A szerzők szerint az összes rendőr felfegyverzése hiba lenne abból a szempontból is, hogy a terrorizmus nem alakíthatja át a politikát, hacsak nem lesz elkerülhető egy fundamentális változás.

Szükség van-e több terrorellenes törvény meghozatalára? – teszik fel a kérdést a szerzők. A 2005-ös londoni metrómerénylet óta a gyűlöletbeszéd és a szélsőséges demagóg nézetek terjesztése terén történtek szigorítások. A legjobb megoldás valószínűleg az, hogy új törvények meghozatala helyett a jelenleg meglévőket igyekszik minél jobban érvényesíteni az ország. Theresa May szerint „sosem szabad félni a terrorizmussal való szembenállástól, de minden egyes esetből le kell vonni a tanulságot, hogy csökkenteni lehessen a veszélyt”. A parlament az események után közvetlenül folytatta a munkáját, amely egyértelmű üzenet arra, hogy a demokrácia folyamatát semmi sem zavarhatja meg. Ez a hozzáállás tükröződött 33 évvel ezelőtt is, amikor Margaret Thatcher az ellene elkövetett gyilkossági kísérlet után úgy fogalmazott, hogy „minden próbálkozás, amely a demokrácia elpusztítására irányul, hatástalan lesz”.

Szemlézte: Pastrovics Martin

süti beállítások módosítása