Az Egyesült Államok és Európa után Kanada lehet az Oroszország destabilizációs próbálkozásainak következő célpontja − figyelmeztetett Kanada külügyminisztere. Chrystia Freeland felhívta a figyelmet az orosz dezinformáció veszélyeire, amit saját bőrén is megtapasztalhatott: Moszkva-párti weboldalakon nagyapját náci kollaboránsnak titulálták.

A kanadai kormány a napokban jelentette be, hogy további két évre meghosszabbítja kelet-ukrajnai katonai misszióját. A küldetés célja az ukrán erők támogatása az oroszbarát szeparatistákkal szemben. 2015-ben az akkor hivatalban lévő konzervatív kormány döntött 200 katona Ukrajnába küldéséről, akik főleg a helyi erők kiképzésében vesznek részt. Kanada mind ez idáig több mint 3200 katona kiképzését biztosította.

A Krím 2014-es bekebelezése után Kanada szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Válaszlépésként az azóta kanadai külügyminiszterré kinevezett Chrystia Freeland mellett tizenkét másik, prominens kanadai politikus számára megtiltották az Oroszországba való beutazást. Az ukrán származású Freeland korábban Moszkvában is dolgozott a Financial Times újságírójaként. Az ukrajnai események kapcsán több ízben nyíltan kritizálta Oroszországot, például határozottan kiállt az ukrán függetlenség mellett, illetve a Krím-félsziget annektálása ellen. 2014-ben került feketelistára: külügyminiszterré való kinevezése után az orosz kormány egyértelműen kinyilvánította, hogy nem áll szándékukban feloldani a beutazási tilalmat.

Nem sokkal az után, hogy Freeland 2015-ben megkapta a diplomáciai tárcát a Trudeau-kormányban, elkezdtek róla történetek megjelenni az interneten – főként a Moszkva-barát oldalakon. A cikkek ukrán felmenőinek múltjával foglalkoztak, mivel anyai nagyapja, Mikhail Csomiak Nyugat-Ukrajnában nőtt fel, majd 1939-ben az ország elhagyására kényszerült. A németek által elfoglalt Krakkóban az ukrán nyelvű Krakivski Visti nevű újság szerkesztőjeként dolgozott, majd a második világháború után családjával kivándorolt Kanadába. Az orosz híresztelések szerint Csomiak náci propagandát terjesztett a németek által létrehozott lapban. Az ottawai orosz nagykövetség szóvivője tagadja, hogy közük lenne a híresztelés elterjedéséhez. Freeland a nagyapja ellen felhozott vádakat az orosz dezinformációs kampány részének nevezte, amelynek az a célja, hogy hiteltelenítse személyét. A politikus Kanada ukrajnai politikája miatt került ismét az oroszok látókörébe, többek között a kanadai katonai kiképző misszió meghosszabbítása kapcsán, amely egyébként egy szélesebb NATO-küldetés része. Emiatt jelenhettek meg ismét a nagyapjáról szóló vádak is.

Freelander úgy nyilatkozott a kérdésben: „Nem hiszem, hogy ez titok lenne. Amerikai tisztségviselők és Angela Merkel is nyíltan kimondták, hogy történtek orosz kísérletek a nyugati demokráciák destabilizálására, ezért úgy gondolom, nem kellene meglepődnünk azon, ha Kanadával is megtörténne ez. Úgy vélem, a kanadaiaknak és más nyugati társadalmaknak is felkészültnek kellene lenniük”. Ennek okán a miniszterelnök szorgalmazta az ország kiberbiztonsági rendszerének teljes átvizsgálását és a védelem fejlesztését.

Szemlézte: Szalai Réka