Összezördült Izrael Új-Zélanddal

2016. december 29. - Danube Institute

ujzeland1.jpg

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúan elfogadott, Izraelt elítélő határozat az amerikai-új-zélandi kapcsolatokra is hatással lehet, azonban a wellingtoni kabinet a közel-keleti béke megteremtéséhez vezető fontos lépésként értékeli a szavazás eredményét.

Az izraeli kormány visszahívta új-zélandi nagykövetét, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa elfogadta azt a határozatot, melyben elmarasztalja Izraelt, amiért palesztinok lakta területeken hoz létre telepeket. A pénteken megszavazott határozat indokolásában az áll, a telepek sértik a nemzetközi jogot és aláássák az úgynevezett két állam megoldás (two-state solution) létrehozására irányuló erőfeszítéseket az izraeli-palesztin konfliktusban.

A határozatot a Tanács 14-0 arányban fogadta el, mivel az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete, Samantha Power tartózkodott a voksoláson. A pénteki ülés volt a két évre BT-taggá választott Új-Zéland utolsó fellépése ebben a ciklusban. A novemberben amerikai elnökké választott Donald Trump és Izrael próbálta meggyőzni Egyiptomot a szavazás elhalasztására – sikertelenül. A határozatot támogató BT-tag Szenegál hasonló „szankciókkal” szembesül, mint Új-Zéland, ugyanis az izraeli kormányfő, Benjamin Netanyahu szombati nyilatkozatában két „feltételhez” kötötte a nagykövetek visszahívását: az adott ország megszavazta a határozatot, illetve diplomáciai kapcsolatban van Izraellel.

Murray McCully új-zélandi külügyminiszter a New-Zealand Herald-nak nyilatkozva kifejtette, az izraeli miniszterelnök a szavazás előtt azt mondta neki, hogy amennyiben a BT a határozatot elfogadja, visszahívja Itzhak Gerberget, Izrael új-zélandi nagykövetét. „Mindez alátámasztja azt a tényt, hogy Izrael határozottan szembehelyezkedik a Tanács álláspontjával a kérdés kapcsán. Számunkra ez nem nagy meglepetés”, nyilatkozta a miniszter. A politikus hozzátette, reméli, hogy a két ország közti jó kapcsolatok ezután is fennmaradnak.

Arra a kérdésre válaszolva, vajon győzelemként értékelhető-e a szavazás eredménye, a tárcavezető úgy válaszolt, győzelem azok számára, akik a Biztonsági Tanács tényleges cselekvését várják a közel-keleti béke megteremtésében. Azonban McCully szerint a határozat elfogadása a telephelyek létrehozásának folyamatát nem befolyásolja, ezt a kérdést az izraeli kormánynak kell megválaszolnia.

Amit az ENSZ csinál, az javarészt szimbolikus, és nem kötelezhet más államokat arra, hogy valamit végrehajtsanak. A külügyminiszter úgy véli, amit a BT a szavazáson tett, azzal a nemzetközi közösségbe vetett bizalmat és a két állam megoldás melletti elkötelezettséget támasztja alá, mint a fenntartható közel-keleti béke alapját.

Az USA tartózkodását a voksoláson az izraeli miniszterelnöki iroda szégyenletesnek nevezte. Trump Twitter-bejegyzésében úgy fogalmazott, „ami az ENSZ-t illeti, január 20-tól a dolgok megváltoznak”. Az amerikai-izraeli kapcsolatok átalakulása az új elnök hivatalba lépését követően Új-Zéland Washingtonnal való kapcsolatait is befolyásolhatják. A wellingtoni kabinet külügyi tárcájának vezetője reméli, Új-Zéland álláspontja az izraeli telepek létrehozásával kapcsolatban nem fogja rossz alapokra helyezni a Trump-adminisztrációval való viszonyt. McCully a lehetséges BT-határozatról még novemberben tárgyalt Új-Zélandon a leköszönő amerikai külügyminiszterrel, John Kerry-vel. Ezt követően McCully a Közel-Keletre utazott, hogy más vezetőkkel is, többek között Netanyahuval tárgyalást folytasson a kérdéses határozati javaslattal kapcsolatban.

Az ENSZ a telepek létrehozását jogszerűtlennek tekinti, azonban hivatalos beszámolók szerint az elmúlt hónapokban az építkezések új lendületet vettek. A West Bank területén 430 ezer izraeli telepes él, míg Kelet-Jeruzsálemben megközelítőleg 200 ezer. A palesztinok ez utóbbit képzelik el jövőbeli államuk fővárosának.

Az Izrael és Új-Zéland közötti diplomáciai kapcsolatok Helen Clark miniszterelnöksége idején (1999-2008) romlottak meg jelentősen, amikor két, Moszad-ügynöknek vélt izraeli személyt útlevél-hamisítással vádoltak meg. Az akkori izraeli külügyminiszter, Silvan Shalom elnézést kért és Izrael nagykövetséget hozott létre Wellingtonban.

John Key kormányának szintén nehézségei akadtak Izraellel, amikor az nem engedte be Jonathan Curr nagykövetet az országba azzal az indokkal, hogy párhuzamosan a Palesztin Hatósághoz is akkreditálva volt. Ezt a helyzetet úgy sikerült feloldani, hogy Sir Jim McClay diplomatát nevezte ki a Key-kabinet Új-Zéland képviselőjének a Palesztin Hatóságban. McCully külügyminiszter azt mondta, országának nem áll szándékában visszahívni Currt a külképviselet éléről.

Az Új-Zélandi Zsidó Tanács felszólította az új-zélandi kormányt és Izraelt, hogy működjenek együtt a wellingtoni külképviselet nyitva tartásáért. Juliet Moses, a szervezet szóvivője úgy nyilatkozott, a nagykövetség alapvető fontosságú szerepet játszik a helyi zsidóság életében, többek között támogatja a zsidó fesztiválokat, kulturális eseményeket és előmozdítja az üzleti élet szerveződését.

Szemlézte: Árpási Botond