Franciaországban folyamatosak a háború- és antiszemitizmus elleni tüntetések, amelyeken olyan politikusok vesznek részt, mint Marine Le Pen és Jordan Bardella, míg az államfő, Emmanuel Macron a fegyverszünetért kampányol.
Macron a november 12-i, antiszemitizmus elleni tüntetésen ugyan nem vett részt, de nyílt levélben szólt Franciaországhoz, melyet a Le Parisien hírlapban publikáltak. Ebben azt írja,
akár vallási, akár társadalmi, identitásbeli vagy faji jellegű, az antiszemitizmus mindig, ahogy Émile Zola mondta: utálatos.
Macron kiemelte, hogy több mint ezer antiszemita cselekményt követtek el egy hónap alatt Franciaországban – háromszor annyit, mint az elmúlt évben. „Egy olyan Franciaország, ahol zsidó polgártársaink félelemben élnek, nem Franciaország.” A levélben ezen felül leírta, hogy az antiszemitizmus ellen a törvény erejével küzdenek és nem engedi, hogy az események megrázzák a nemzet univerzalitását.
Rien ne doit nous diviser.
— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) November 11, 2023
La France doit rester unie derrière ses valeurs, son universalisme, unie pour elle-même, pour porter son projet et œuvrer à la paix et la sécurité de tous.
Ma lettre aux Français :https://t.co/HzucWzBZ0i
A vasárnapi felvonulástól való távolmaradása annál is inkább feltűnt, mert a tömegben jelen voltak a legfelsőbb intézmények elnökei, valamint Macron elődjei, François Hollande szocialista és Nicolas Sarkozy konzervatív ex-államfő is. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke, így fogalmazott:
úgy gondolom, (Emmanuel Macron) lekésett egy találkozót a történelemmel.
Az államfő egy BBC-nek adott interjúban tovább árnyalta az izraeli-palesztin helyzettel kapcsolatos mondatait: „De facto, ma civileket bombáznak. […] Ezért felszólítjuk Izraelt ennek leállítására.” Kiemelte, hogy államfőként nem ítélkezik, de a civileknek semmi közük a terroristákhoz, ezért minél hamarabb szükség van egy humanitárius fegyverszünetre.
Ezzel Macron összezavarta a francia álláspontot, mivel a kezdetektől fogva azt hangoztatta, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát. Mindenesetre az államfőt leginkább a gázai humanitárius helyzet foglalkoztatja, mely fő témája volt az éves Párizsi Béke Fórumnak is.
Túl sok áldozat van Gázában
- így magyarázta a hangnemváltást a francia elnök. Olaf Scholz, német kancellár azonban továbbra is amellett érvel, hogy egy fegyverszünet csak időt adna a Hamasznak a katonai ereje megerősítésére. - Emmanuel Macron tehát megkockáztatja, hogy félreértést szít, és ezáltal megsokszorozza ellenfelei számát. Amikor október elején határozott és azonnali támogatásáról biztosította Izraelt, Dominique de Villepin volt külügyminiszter hangosan emlékeztette a francia diplomácia történelmi álláspontjára, mely különösen figyel a palesztinok sorsára és igyekszik nem összefolyni az USA álláspontjával.
Az elnök érdeke mindenképp annak elkerülése, hogy a konfliktus bekerüljön Franciaországba és tovább szítsa az erősödő antiszemitizmust. Az állam egységének megtartása és a negatív megkülönböztetés elutasítása az egyik legfontosabb oszlopa a Francia Köztársaságnak, és persze az elnök hitelességének.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
