2022. április 23. 09:00 - Danube Institute

Szlovénia mindenképpen belehúz a fegyverkezésbe

A vasárnapi parlamenti választásokon elinduló pártok többsége támogatja, hogy a NATO-követelmény szintjéig növeljék délnyugati szomszédunk védelmi kiadásait, habár ellenzők a jobb- és a baloldalról egyaránt akadnak.

shutterstock_1785076562.jpg

A sajtó figyelmét most leginkább a francia elnökválasztás második fordulója köti le, vasárnap Szlovéniában is az urnákhoz járulnak az emberek, hogy bizalmat szavazzanak 90 országgyűlési képviselőnek. A lehetséges új kormányformációkról egyelőre korai lenne értekezni, mivel az ország pártrendszere kimondottan töredezett, ezért még az új parlamenti erőviszonyok ismeretében sem lesz egyértelmű a koalíciós tárgyalások lezárásáig, hogy ki fogja a következő ciklus alatt vezetni az országot. A közvélemény-kutatások alapján az év elején még egyértelműen a jelenlegi miniszterelnök Janez Janša jobboldali pártja bizonyult a legnépszerűbbnek,

azóta viszont az újonnan alapított, baloldali Szabadság Mozgalom felzárkózott, és fej-fej mellett áll a legnagyobb kormánypárttal.

Az orosz-ukrán háború miatt természetesen szomszédunk közéletében is előtérbe kerültek olyan égető témák, mint a haderőfejlesztés, az euroatlanti integráció jövője vagy az energiabiztonság. Előbbi kapcsán a választásokon elinduló pártok többnyire egyetértenek abban, hogy az ország védelmi kiadásait növelni kell, legalább addig, hogy elérjék a NATO által megkövetelt 2 százalékot. (Szlovénia az északatlanti szövetség egyik – saját gazdasági teljesítményéhez képest – legkevesebbet költő állama.)

A törekvést Matej Tonin védelmi miniszter már az előző hónap folyamán 2030-as céldátummal deklarálta, és úgy tűnik, hogy az új kormány összetételtől függetlenül ki fog tartani mellette. Az álláspontok inkább csak a költekezés irányát illetően különböznek – mutat rá a Total Slovenia News helyi hírportál.

A védelmi kiadások növelése természetesen részben párhuzamba állítható a szövetségi elkötelezettséggel, ennek tükrében pedig az sem meglepő, hogy a pártok többsége kiáll az euroatlanti integráció mellett, és támogatja mind az EU, mind a NATO bővítését.

Megfigyelhető azonban, hogy a téma nem a bal-jobb tengelyen osztja meg a szlovén politikát.

A jelenleg parlamenti mandátumokkal rendelkező csoportok közül az ökoszocialista Baloldali Párt és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párt egyaránt ellenzi a NATO bővítését, és a katonai kiadásokkal kapcsolatban is a fősodortól eltérő álláspontot képvisel. Előbbi úgy véli, hogy a világ stabilitására „az állítólagos szövetségesek imperialista politikája” jelenti a legnagyobb fenyegetést, míg utóbbi azért bírálja a NATO-t, mert képviselőik szerint az Egyesült Államok zsaroló politikája miatt emelkednek Szlovéniában az élelmiszer- és energiaárak. A Politico adatbankja alapján ugyanakkor e két párt támogatottsága együttvéve csupán 10 százalék.

A pártok között a nukleáris energia terén is széles körű az egyetértés

– derül ki a Total Slovenia News másik cikkéből. Emlékezhetünk, hogy Szlovénia Magyarországgal karöltve egyike volt azon 10 EU-tagállamnak, amely az atomenergia zöld minősítése mellett lobbizott. Úgy néz ki, hogy a politikai akarat a választások után is meglesz a Krško atomerőmű második reaktorának megépítésére, hiszen a nagyobb pártok belátják, hogy a jelenlegi éghajlati, gazdasági és geopolitikai helyzetben nem lehet kizárni ezt a megoldást. Többségük ugyanakkor biztosra akarja venni, hogy a társadalom is támogatja-e a nukleáris energiára való támaszkodást, ezért az új reaktor megépítésének kérdését népszavazásra vinnék.

Szemlézte: Irlanda Balázs

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása