2022. április 19. 16:00 - Danube Institute

Vértelen „puccs” történt a hadsereg jóváhagyásával Pakisztánban

Vértelen puccs és hatalomátvétel történt nemrég Pakisztánban. Az esetről szinte semmit nem lehetett olvasni a magyar sajtóban, így blogunk megpróbál utána járni a történteknek. Jelen cikkünkben Alif Raqiq irománya és különböző más hírportálok közvetítése alapján próbálunk meg tisztább képest festeni, hogy pontosan mi is történt az ázsiai országban.

pakisztanpuccs_nyito.jpg

Pakisztánban a hadseregnek óriási szerepe van a politikai életben. Amennyiben egy miniszterelnök mögött nem áll ott az ország fegyveres ereje, akkor nem sok jóra számíthat. Pakisztán (ex)miniszterelnökénél nem így volt, hisz 2018-ban a hadsereg igen aktívan dolgozott azért, hogy megválasszák az ország élére az egykori krikett játékost, Imra Khan-t.

A volt miniszterelnök ideig óráig elég jól alkalmazkodott az ország politikai életéhez, s egészen a puccsig úgy tűnt, hogy meginghatatlan a hatalma. Kormányzása alatt remek viszonyt alakított ki mind Moszkvával, mind Pekinggel. 2022-re azonban a rossz járványkezelés és az egyre súlyosbodó gazdasági gondok miatt kicsúszott a talaj Khan alól. Nemrég ugyanis a parlamenti ellenzék egy bizalmatlansági indítványt indított ellene, aminek megvolt minden esélye, hogy sikeres lesz, hisz saját pártjából is többen átálltak az ellenzékhez.

Khan - hogy bukását elkerülje - egyszerűen hatalmánál fogva feloszlatta a parlamentet és új, előrehozott választásokat írt ki.

Az ellenzék (amely a baloldalt és a vallási fundamentalistákat is magába foglalja) azonban nem hagyta ennyiben a dolgot és az ország legfelsőbb bíróságához fordult, amely hamar ki is mondta a lépés alkotmányellenességét. Az ismét felállított parlament pedig végül kiszavazta hatalomból Khan-t, aki válaszul arra kérte támogatóit, hogy az utcán mutassák ki szimpátiájukat iránta.

Az ország tehát komoly politikai krízisbe került alig pár hét leforgása alatt.

Khan bukásában döntő szerepet játszott, hogy utolsó heteiben kihátráltak mögüle a fegyveres erők, s valószínűleg ez volt az a pont, amikor az ellenzék eldöntötte, hogy meglépi a bizalmatlansági indítványt. Remek példa a kormány-hadsereg ellentétre, hogy Khan miniszterelnöksége alatt a fegyveres erők vezérkari főnöke inváziónak titulálta az orosz agressziót, miközben a kormány még nem ítélte el azt.

Raqiq cikke szerint a hadsereg akkor hátrálhatott véglegesen ki Khan mögül, amikor a miniszterelnök a fegyveres erők jóváhagyása nélkül Moszkvába látogatott (pont az invázió napján), hogy véglegesítsék egy évek óta húzódó gázvezeték ügyét.

Qamar Javed Bajwa vezérkari főnök és így a hadsereg azonban úgy tűnik, hogy nem Moszkvával, hanem Washingtonnal képzeli el inkább az ország jövőjét. A fegyveres erők ezen álláspontja nagy valószínűséggel ki fog hatni az új kormányra is, tehát az következő években egy nyugat-barátabb Pakisztánt láthatunk.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása