2022. április 08. 07:00 - Danube Institute

Macron nehézségekkel küzd a francia elnökválasztás célegyenesében

Miközben néhány hete még egészen biztosnak látszott Emmanuel Macron francia elnök újrázása a hamarosan elkezdődő francia választásokon, váratlanul gyengülnek a pozíciói. Váratlanul, de nem meglepően - tudósít a New York Times.

macronnehezsegek_nyito.jpg

A 2017-ben neoliberális programmal nyerő és azt következetesen meg is valósító francia elnök helyzete alapvetően taktikai problémákból következik. Túlságosan biztosnak gondolta helyzetét, miután a COVID-válságot a közmegegyezés szerint jól kezelte, általánosságban pedig elnöksége is sikeres lett, túlélve a „sárga mellényesek” mozgalmát. Erre építve az orosz-ukrán háború kitörése után elsősorban a konfliktus megoldására és az európai válasz koordinálására összpontosított ahelyett, hogy a kampánnyal foglalkozott volna. Pedig éppen a háború miatt kellett volna a belpolitikát szem előtt tartani. A konfliktus hatására ugyanis általunk is jól ismert folyamatok bontakoztak ki Franciaországban: az infláció megugrott, különösen az energiaárak tekintetében. Ez pedig kiélezte az egyszerű emberek megélhetési problémáiról szóló diskurzust. Ennek megfelelően például

a kultúrharcot erőltető Eric Zemmour jelentősen gyengült, gyakorlatilag eljelentéktelenedett. Eközben Marine Le Pen hatékonyan kapcsolta össze hagyományosan oroszokkal megértőbb hozzáállását az árak megállításával:

elkezdte ellenezni a mind súlyosabb szankciókat, mondván, hogy azok a francia lakosságot sújtják csak. Eközben megígérte a ma érvényben levő 35 órás munkahét fenntartását és a 62 éves nyugdíjkorhatár befagyasztását, a munkaórák és a korhatár növelésének macroni programjával szemben. És miközben korábbi programja legnagyobb részét megtartotta, már nem klasszikus szélsőjobboldali jelöltként él a franciák fejében főleg, miután Éric Zemmour ezt a szerepet elvette tőle. Éppen ezért soha nem látott mértékben megerősödött a közvélemény-kutatásokban, csupán néhány százalékkal lemaradva Macrontól egy hipotetikus második fordulóban.

Mindeközben maga Macron fel sem bukkant a kampányban, hiszen a külpolitikára koncentrált. Csak április másodikán tartotta meg a kampány során első naggyűlését 30 000 ember részvételével Párizsban, ahol - érzékelve a közhangulatot - biztosította az embereket, hogy ő is meg akarja oldani az üzemanyagárakkal és a közüzemi számlák befizetésével küzdő egyszerű franciák problémáit. És később természetesen figyelmeztette arra is a választópolgárokat, hogy ne tévessze meg őket Marine Le Pen most éppen „barátságosabbnak” látszó politikusi profilja.

A hivatalban lévő francia elnöknek az is problémát jelenthet, hogy neoliberalizmusa és a kulturális kérdésekben jobboldalra húzó politikája esetleg elriasztja a baloldali szavazókat.

Ha alacsony a részvétel, az elsősorban Macronnak fog gondot okozni, hiszen ez a csalódott baloldali szavazók távolmaradását jelentheti.

Ha nem sikerül a baloldalt legalább részben a maga táborába húznia, miközben Le Pen képes az elégedetlenek nagy részét mozgósítani, akár nagy bajba is kerülhet.

A francia elnökválasztással kapcsolatos írásainkat ide kattintva éred el.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása