2022. április 05. 07:00 - Danube Institute

Megosztott Franciaország várja az elnökválasztást

Miközben a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron jó esélyekkel várhatja az április 10-i elnökválasztást, az ország mélyebb, strukturálisabb problémái párthovatartozástól függetlenül is feszültségeket keltenek a társadalomban - figyelmeztet a The Economist.

franciagondok_nyito.jpg

A neves brit lap egy kis falu, Auchy-Les-Mines politikai változásainak bemutatásával kezdi társadalomelemzését. A legfontosabb elemek untig ismertek az elmúlt évek Európát betöltő elitellenes hullámaiból. A kis francia falu, ahol a nehézipar megszűnt, a modern kor neoliberális társadalmában „hátrahagyott” hely lett, nem utolsósorban a hagyományos pártok is magára hagyták. Pedig az északkeleti iparvidék kis faluja a Kommunista Párt fontos bázisa volt a múltban. Ma már úgy tűnik, a hagyományos értelemben vett vidék a hagyományos értelemben vett politikai mozgalmaknak nem érdekes, nem fontos bázis, elsüllyed a társadalom nagyobb, fontosabbnak vélt szigetei között. Éppen ezért lett azoknak a politikai vadászterülete, akik a hagyományos politikában nem rúghattak volna komolyan labdába.

Auchy-les-Mines-ban Jean-Luis Mélenchon, Éric Zemmour és Marine Le Pen a legnépszerűbb politikusok. Jóléti és a francia kultúrát, nemzeti karaktert megőrizni ígérő kijelentéseik az ilyen típusú falvakban visszhangoznak a legjobban.

Érdekes módon más, hasonló gazdasági sokkot átélt területeken nem ennyire gyenge Macron és a francia neoliberalizmus. A kis francia falu közelében fekvő Lille, amelynek hagyományos textilipara szintén Ázsiába és a globális Délre költözött évtizedekkel ezelőtt, 2017-ben 78 százalékban a hagyományos megoldásokat kínáló Macronra szavazott. A városnak sikerült végrehajtania az átállást új típusú, főleg IT-alapú gazdasági szektorokra, és ennek megfelelően elégedett az ország sorsának alakulásával. A jelenlegi elnök erre még rá is erősített eddigi hivatali ideje alatt, jelentősen növelve a magas értékű startupok számát és serkentve az IT-szektort.

Lille és Auchy-les-Mines példája nem egyedi. Olyannyira jellemző a falu és város megosztottsága a politikai vonalak mentén, hogy direkt korreláció mutatható ki Macron támogatottságának csökkenése és az adott település vasútállomástól való távolsága között.


Forrás: The Economist


Amellett, hogy ez az egyszerű adat fontos megkülönböztetője a Franciaország jelenlegi gazdasági-társadalmi rendszeréből profitáló s az abból kimaradó térségeknek, van egy nagyon egyszerű jelenség is, amely egyszerűen és markánsan elválasztja a vasúthoz közel és távol lakókat politikailag. Ez nem más, mint

a zöldpolitika, amelyet a vasutaktól távol lakók erőteljesen sérelmeznek, hiszen ők csak belső égésű motorú autóikon tudnak közlekedni, míg a vasút közelében erről jóval könnyebb lemondani.

Emmanuel Macron egyelőre a legnagyobb esélyese a franciaországi elnökválasztásnak, jelentősen lehagyva többi ellenfelét, és várhatóan a második fordulóra is a legjobb eshetőségekkel várva. Azonban ha nem lesz képes Franciaország ezen két, nagyon eltérő rétegét egyesíteni, még több megosztottság és még több indulat várható, ez pedig az országra nézve nem vetít előre fényes politikai jövőt.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása