2022. február 06. 09:00 - Danube Institute

BLA|globus – Korunk kihívásai – Bízhatunk-e a jövőben?

A demográfiai robbanás és a migráció jelenünk és jövőnk egyik legégetőbb problémája, amelynek kezelése leginkább a gazdag és fejlett társadalmakra hárul. A Batthyány Lajos Alapítvány és a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület (MPEE) szervezésében a BLA|globus programsorozat konferenciáján a téma neves szakértői adtak elő a muszlim világ túlnépesedéséről és az ezzel összefüggő migrációs hatásról, illetve a párhuzamos jogrendszerek jellemzőiről.

dezsomaroth_nyito.jpg

Prof. Dr. Dezső Tamás, a Batthyány Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Migrációkutató Intézet igazgatója a muszlim világ túlnépesedéséről és Európa jövőjéről szóló előadásában kifejtette, hogy az arab tavasz és az abból kifejlődő polgárháborúk voltak az okozói a 2015-ben berobbanó migrációs válságnak. Tévútra vezet, hogy a nyugat-európai államok a közel-keleti országok társadalmi elitjét, értelmiségét elszívják – így tovább görgetve azokat a működésképtelenség felé –, hiszen ez a társadalmi réteg az, amely ellenpólust képezne az iszlám szélsőségesekkel szemben. Dezső Tamás kutatásai alapján összehasonlította a bevándorlókat kibocsátó országok népességszámát, annak növekedését 1955 és 2018 között.

A statisztikai előrejelzések alapján a muszlim világ népességszáma 1,282 milliárd fő lesz 2050-re, tehát a következő 28 évben 403 millióval emelkedik lélekszámuk, ez közel az Európai Unió nagyságának megfelelő növekedés.

A társadalom átlagéletkora is hihetetlenül fiatal az iszlám vallású országokban. Samuel P. Huntington, amerikai politikatudós gondolatával élve, ha a fiatal férfi népesség aránya eléri a 20%-os szintet a társadalmon belül, az erőszakos forradalmak és konfliktusok elkerülhetetlenek.

dezsomaroth_belso1.jpg

A migrációs nyomás továbbra is Európára fog hárulni. Szinte elképzelhetetlen a jelenlegi európai állapotok közepette, hogy a nyugati országok hatékonyan integrálnák ezt a hatalmas embertömeget. Az előadó két komoly veszélyre hívta fel a figyelmet a migránsokat kibocsátó országok tekintetében: az egyik a világgazdaság struktúrájának átalakulása, a másik pedig az édesvízkészlet hiánya.

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke a migráció hatásáról és a párhuzamos jogrendszerekről adott elő. Megdöbbentő statisztikával érzékeltette a népesedési válság jeleit. Kenyának 100 évvel ezelőtt 1 millió lakosa volt, jelenleg pedig 40 millió fő. Az 1970-es évek óta az emberiség ökológiai lábnyoma rohamosan nő, vagyis olyan mértékben használjuk fel a bolygó erőforrásait, amely tovább nem fenntartható. A mai világ elengedhetetlen energiaforrásának, a kőolajnak szárazföldi lelőhelyei radikálisan csökkentek, így az arab országok jelentős részének gazdasági teljesítménye vissza fog esni. A migrációs hullám a jövőben erősödni fog, és nem csupán a muszlim térségekből érkeznek bevándorlók, hanem a szubszaharai Afrika területéről is.

A számítások azt mutatják, több embert kell befogadnia Európának, mint amennyien jelenleg itt élnek.

Maróth Miklós értékelése alapján Európa rosszul interpretálja az iszlám országokban dúló polgárháborúk okait, nem ismeri a társadalmi hagyományokat az érintett területeken. Például a korrupció a muszlim világban teljesen más jelentéssel bír, rokonokat politikai pozícióba hozni gyakorlatilag elvárás. A nyugati hatalmak beavatkozása indította el az arab tavaszt, miközben célravezetőbb és hatékonyabb volt a háttérbeli csendes kooperáció a szélsőséges iszlám erőkkel.

dezsomaroth_belso2.jpg

Maróth Miklós kiemelte, hogy az Európába érkező muzulmánok nem integrálódnak, továbbra is lojálisak a kibocsátó országuk vallási törvényeihez. A mai nyugat-európai nagyvárosokban is megfigyelhető az iszlám bevándorlók szegregátumokba való tömörülése, gettósodása, egyfajta párhuzamos társadalmak kialakítása. A kérdés az, hogy Európa felismeri-e ezt a problémát, vagy folytatja ezt a megnyerhetetlen harcot.

Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása