2021. december 19. 09:00 - Danube Institute

Meddig gyűrűzik az energiaválság Európában?

„Fázni fog-e télen Európa? Küszöbön az energiaválság” címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Batthyány Lajos Alapítvány. A BLA|arena közéleti programsorozat keretében zajló rendezvény vendégei Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatója és Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője voltak. A beszélgetést Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója moderálta.

energiavalsag_nyito.jpg

A rendezvény elején két, a témához szorosan kapcsolódó rövid videófilmet játszottak le. Az elhíresült német energiaügyi oktatófilmet (Mit tegyen az állampolgár, ha télen nincs fűtés és áremellátás?), illetve a hasonló üzenetű osztrák "alkotást".

Az első kérdés a felvázolt szükséghelyzetekhez kapcsolódott: reális-e, hogy fázni fognak az emberek Európa egyes részein? Hortay Olivér biztosnak tartja, hogy az ellátás bizonytalansága évről évre növekedni fog, egyértelmű tendencia az energiaválság kockázata. Pásztor Szabolcs hozzáfűzte, hogy kritikus beruházások és energiafejlesztések maradtak el az Európai Unióban (EU), az energiahordozók alacsony piaci ára miatt ugyanis nem volt meg a kényszer a sürgős innovációra. Jelen helyzetben

a régen nem látott gáz- és energia-áremelkedés felkészületlenül és váratlanul érte az európai országokat.

Bendarzsevszkij Anton kérdésére, hogy az európai politikának vannak-e előre elkészített szakmai tervei, Hortay Olivér válaszában kiemelte: az energiapolitikában a környezetvédelmi célkitűzés felülreprezentált. Energetikusok helyett egyre inkább környezetgazdászok döntenek. Németország példája jól mutatja, hogy a politikai akarat szembement a szakpolitikai tudással és racionalitással, figyelmen kívül hagyták a versenyképességet és az ellátás biztonságát.

 energiavalsag_belso2.jpg

Pásztor Szabolcs egyetértett azzal, hogy a környezetvédelem oltárán feláldozták a szakmai érveket. Hozzátette: teljesen más kontextusban jelentkezik a különböző állampolgárok környezetszennyezéshez való hozzáállása, amelyet egyetemi oktatóként a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is tapasztal a nemzetközi hallgatók körében. Úgy látja, az energiapolitikában nincs fokozatosság több európai országban, és ezt nem tartja érzelmi, vagy akár ideológiai kérdésnek. Hortay Olivér szerint a komplex energiaszektorban nem lehet politikailag radikális változtatásokat előidézni, mivel megjósolhatatlan, nemkívánatos hatásai lehetnek. Az önreflexió teljes hiányát látja az európai uniós klímapolitikai célokban.

Bendarzsevszkij Anton ennek az okairól kérdezte a beszélgetőpartnereket, vagyis az a tény, mely szerint az EU célul tűzte ki 2050-ig a karbonsemleges Európát, mennyire befolyásolhatja az energiapolitikát? Hozzáfűzte, hogy több szakértő a koronavírus járványt és keresletnövekedést is felelőssé teszi az árak növekedésért. Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a pandémia egyszerre volt hatással a keresleti és kínálati piacra.

A korlátozások fokozatos kivezetésével egyre nagyobb felhasználói energiaigény jelentkezett, ez találkozott az elmaradt beruházások újraindításával, ezáltal emelkedtek, emelkednek sokszorosára az árak.

Hortay Olivér is úgy gondolja, a gyors gazdasági fellendülés okozta a hirtelen áremelkedést, amelyre a kínálati oldal nem tudott megfelelően reagálni. Az EU a hosszútávú gázpiaci szerződések megkötését nem preferálja, a megújuló energiaforrásokat megfontolatlanul, túlzott mértékben erőlteti. Pásztor Szabolcs más oldalról is megközelítette a problémát: a nyugati fejlett államok a feldolgozóipart kiszervezték országaikból a fejlődő országok területeire, ezáltal a szolgáltatói szektor aránya jelentősen megnőtt a nyugati gazdaságokban.

energiavalsag_belso1.jpg

Adódott a kérdés, hogy Magyarország mire számíthat a jövőben? Hortay Olivér szerint a magyarországi gázellátás kiegyensúlyozott, jelenleg elég tartalék van. Váratlan helyzetek kialakulhatnak, ha például egyes tagállamok exportkorlátozásokat vezetnek be elégtelen energiaellátásuk miatt. Úgy látja, 2010 óta az állam jobban támogatja az energiapiac működését, és egyfajta állami védőernyőt nyújt a fogyasztók számára.

Bendarzsevszkij Anton utolsó kérdésére, miszerint lesz-e politikai következménye az energiaválságnak és ténylegesen bekövetkezhet-e drasztikus árnövekedés, Hortay Olivér úgy válaszolt, hogy meglátása szerint

a magyarországi rezsicsökkentés fenntartható konstrukció a jövőben is.

Az idei fűtési szezon végéig szerinte fennmaradnak a magas árak, viszont utána piaci korrekcióra számít. Két nagy vitát lát körvonalazódni az EU-ban, az egyik a nukleáris energiának a fenntarthatóságát, a másik a lakosságot terhelő új környezetvédelmi adó bevezetését érinti. Pásztor Szabolcs szerint, ha tartós lesz az energiaár-emelkedés, abban az esetben még versenyképtelenebbek lesznek EU-s országok, mivel nem tudnak megfelelni az aktuális trendeknek innováció hiányában.

 Írta: Tombor Levente

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!

süti beállítások módosítása