2021. november 30. 16:00 - Danube Institute

Az emberi jogaiért vagy a lezárások ellen tüntet Európa?

A járvány miatti fertőzésszámok újbóli növekedése miatt több európai ország kormánya az ismételt korlátozások bevezetése mellett döntött. A lezárásokkal szembeni ellenállás azonban növekszik – Európa szerte egyre több városban és egyre többen tüntetnek a COVID miatti korlátozások ellen. Bár egyrészről a demonstrációk többször is erőszakossá fajultak, a tüntetések miatt mégis felmerül az emberi jogi kérdés: elvehetik-e az európai kormányok az állampolgáraik szabad mozgáshoz való jogát, amennyiben oltatlanok?

lezarasok_nyito.jpg

A BBC cikke arról számolt be, hogy Belgiumban több tízezer ember ment az utcára, hogy a COVID korlátozások ellen tüntessen. A demonstrálók tűzijátékokat dobáltak a rendőrökre, akik válaszul vízágyúval és könnygázzal oszlatták a tömeget. A brüsszeli tüntetők elsősorban a COVID igazolások ellen emeltek hangot, ami korlátozná, hogy az oltatlanok éttermekbe és bárokba járhassanak. Nemcsak a belgák kezdtek tüntetésbe a korlátozások ellen, a többi között Hollandiában is erőszakba fulladtak a COVID korlátozások elleni demonstrációk. Hágában bicikliket gyújtottak fel, míg

Rotterdamban a rendőrség belelőtt a tüntetők tömegébe. Jelenleg három tüntető van kórházban lőtt sérülésekkel.

A holland és belga erőszakos tüntetések mellett Ausztriában, Horvátországban és Olaszországban is voltak megmozdulások.

Bécsben több tízezren vonultak utcára az oltás kötelezővé tétele ellen – amennyiben a tervek szerint Ausztria valóban bevezeti ezt, akkor az első európai országgá válik, amely ezt jogilag elvárja az állampolgáraitól. A kötelező oltással kapcsolatos aggodalmak a COVID korlátozások szabadságjogokra gyakorolt hatására hívják fel a figyelmet.

Emellett arról a kérdésről sem szabad megfeledkezni, hogy megéri-e egyáltalán lezárni? Nem nagyobb az ára a lezárásoknak, mint a jó, amit esetleg elérhet?

A Világbank blogja arról számol be, hogy a fejlett országokban az összes COVID miatt elhunyt embernek csak a 11%-a 65 év alatti. 2020 márciusában (ekkora már több mint 15 000 COVID haláleset volt az Amerikai Egyesült Államokban) összesen 9-en haltak meg a 0-17 év közötti korosztályból koronavírusban (ez 0.06%-a az összes esetnek). A 18 – 44 év közötti korosztály pedig az összes COVID halálozás csupán 3.9%-át adta. A COVID tehát egyértelműen az idős korosztályt veszélyezteti – főleg azokat, akik már más betegségekben is szenvednek. Ez felveti a kérdést, hogy meg lehet-e vonni a szabad mozgáshoz való jogot a fiatalabb generációktól? Megéri-e a gazdasági válságot, a tönkrement vállalkozásokat és a növekvő munkanélküliséget az egész gazdaság lezárása? Nem lenne észszerűbb azt tanácsolni a veszélyezettebb korosztálynak (tehát a 65 év felettieknek), hogy vigyázzanak magukra és maradjanak otthon, míg engedni mindenki mást, hogy élje tovább szabadon és produktívan az életét?

Magyarországon a halálesetek generációs eloszlása hasonló a többi fejlett országhoz. 2020 októberéig az elhunytak 84%-a volt 66 év fölötti volt. 13% került ki az 51-65 éves korosztályból és csupán 3% a 36-50 éves korosztályból. Fiatalabbak szinte alig hunynak el koronavírus miatt. Természetesen minden személy halála katasztrófa, de mivel súlyosan valóban csak az idős generációt érinti a járvány, felmerül a kérdés – megtehetjük-e például egy gyermekkel, hogy elválasztjuk a barátaitól, megfosztva őt a személyiségfejlődés és szocializáció lehetőségétől?

Bezárhatjuk-e az iskolákat, megkockáztatva, hogy egy generáció elsős és másodikos kisiskolás funkcionális analfabétaként hagyja el az intézményt, mert a Zoom-os oktatás nem működik rendesen?

Amikor az első lezárások elkezdődtek (lassan már több mint két éve) senki sem tudhatta, hogy mi ez a vírus, így az akkori korlátozásoknak volt racionális alapja. Ma azonban már tudjuk, hogy az egészséges, 65 év alattiakra, főleg az oltottakra nagyon kis mértékben veszélyes a koronavírus. A Nyugat-Európában kialakult helyzet sokakat Benjamin Franklin híres mondására emlékeztetett: „akik feladják az alapvető szabadságukat, hogy megvásároljanak rajta egy kis ideiglenes biztonságot, nem érdemlik meg sem szabadságot, sem a biztonságot”.

Szemlézte: Zemplényi Lili Naómi

süti beállítások módosítása